Jóga, a jótékony tömegmanipulátor

A jóga szóval évről évre egyre többet találkozunk a médiában és a baráti beszélgetésekben egyaránt. Egyre többen választják a környezetünkben ezt a mozgásformát hetente vagy akár naponta többször is. Összetett okai vannak, mitől vált a jóga a mindennapjaink részévé már Magyarországon is.

Egyáltalán értelmezhető-e a jóga kizárólag mozgásformaként vagy sokkal több van e hosszú történelmi múlttal büszkélkedő tradíció mögött? A jóga szó szanszkrit nyelven „egységet” jelent. Egészen pontosan az egyéni tudat és az egyetemes tudat egységét fejezi ki. Ebben az egységben jelenhet meg a tökéletes harmónia a test és a lélek között, az ember és a természet között. Ez a kapcsolat pedig fizikai gyakorlással, mozgással veszi a kezdetét. Már közhely, hogy modern világunkban eltávolodtunk a természettől, a világtól, de tulajdonképpen eltávolodtunk a saját testünktől és ezáltal az érzéseinktől is. Ahhoz ugyanis, hogy érezzünk, jelen kell lennünk a testünkben, ki kell szállni a fejünkből. Valljuk be ez nem könnyű a számítógépek és okostelefonok korában, ahol egy kattintással több információt kell agyunknak feldolgoznia, mint elődeinknek hónapok alatt. Érdekes, hogy ebben a modern világban sokan a jóga régi, tradicionális eszközeivel próbálunk meg eligazodni, feltöltődni és emberek maradni.

Rugalmas gerinc hozza a jó hangulatot

A jóga csodája, hogy viszonylag rövid idő alatt hatalmas testi és lelki fejlődést lehet elérni, szinte semmilyen eszközigénye nincs, bárhol bármikor gyakorolható és hatása nem áll meg testünk fejlesztésénél. A gyakorlatok növelik természetes rugalmasságunkat, kezdő szinten bárki csatlakozhat, nem kell előképzettség, bármilyen tapasztalat vagy jártasság valamilyen sportágban. A jóga azoknak nyújtja talán a legtöbb örömet, akik hosszú évek óta nem mozogtak, a nyújtások pillanatok alatt felfrissítik a megfáradt testet, a megváltozott testtartás hamar érzékelhető változásokhoz vezet. A fájdalom nélküli mozgás öröme pedig azonnal magával ragad. Indiában úgy tartják, hogy az a fiatalos, akinek rugalmas a gerince, ezért a jóga a fiatalság megtartását is szolgálja. A gerincünk rugalmasságára talán soha nem volt akkora szükség, mint a folyamatos ülőmunka, autóvezetés és kanapézás korában. Ahogy testtartásunk kiegyenesedik, a hangulatunk is azonnal megváltozik.

Jó hír, hogy aki még sohasem volt jógaórán és veszi a bátorságot, hogy keressen egy stúdiót vagy tanárt, az meglepődve fogja tapasztalni, mennyire ismerősek a gyakorlatok. A jóga alapvető elemeit ugyanis sok sportág kezdte el használni bemelegítéshez vagy nyújtáshoz azért, mert annyira természetesek. A jógaelemek dinamikája ugyanis testünk belső intelligenciájából fakad. A bonyolultnak tűnő pózoktól ne ijedjünk meg! Egyrészt ezeket leginkább az influenszerek használják a látványos képekhez és a haladó szintet képviselik, ahová egyébként lelkesedéssel és kitartással mindenki eljuthat. A jóga lényege azonban a folyamatos gyakorlás és fejlődés, ahol nem másokhoz, hanem saját magunkhoz képest fejlődünk és ennek eredményeit beépítjük mindennapi életünkbe.

Mozgás – légzés – elme

A jóga azonban sokkal több és komplexebb annál, mint pusztán egy mozgásforma. Az erejét a mögötte álló filozófia adja, ami az elme lecsendesítésére törekszik, aminek eszköze a mozgás és az ennek hatására átalakuló légzés. A légzés ugyanis a kulcs a gondolatainkhoz, az elménkhez. Észre sem vesszük, hogy amikor idegessé, feszültté válunk a légzésünk felgyorsul, szaggatottá válik és ezáltal még jobban eluralkodik rajtunk a szorongás, a feszültség. A jógikus légzés a teljes tüdőt használja, nem csak a tüdőcsúcsokat. A mai szűk nadrágokban és felsőkben eleve nehéz ezt kivitelezni, ezért esik olyan jól, amikor jóga gyakorláshoz átöltözünk és a bő ruhákban kiengedhetjük a hasunkat, több hely jut a levegőnek is.

A jógik több ezer éve rájöttek, hogy a mindennapi tevékenységeket végzők nem tudnak annak monotonitásából azonnal kiszakadni és a földre leülve pár perc légzőgyakorlat után kiengedni, átszellemülni, hanem ez valójában egy folyamat. A fokozatos intenzitású és teljes testet átmozgató gyakorlatokkal egyre mélyül a légzés, oldódnak a blokkok és megérkezünk a testünkbe, a jelenbe. Tehát tulajdonképpen kimozogjuk és kilélegezzük magunkat a fejünkből, a gondolkodásból, teret engedve új érzéseknek, új megközelítéseknek. A légzés lelassításával mindenképpen elérkezik a gyakorló egy nyugalmi állapotba, aminek a szintjét aztán további gyakorlással még tovább mélyítheti. A cél, hogy a jógában megtalált nyugalmat, belső békét, harmóniát és egységet kiterjesszük a megszokott életünkre és ez a szellemiség beszivárogjon mindennapi tevékenységeinkbe. A haladó jógások célja ezt a harmonikus állapotot nemcsak az órákon, hanem egyre inkább az órák között fenntartani.

Válasszunk megfelelő jógairányzatot!

Hosszú történelme alatt megszámlálhatatlan fajta és típusú jógairányzat fejlődött ki, amiből mindenki kedvére válogathat. Vannak olyan gyakorlatok (ászanák) amik szinte mindegyikben megtalálhatóak és természetesen sokan építettek az alapokra, fejlesztették őket tovább, vagy keverték a típusokat. Érdemes kipróbálni többféle irányzatot és figyelni magunkat, hogyan reagál a test, milyen érzések keletkeznek. Kezdőként vagy tapasztaltabb gyakorló sportolóként, fizikai munka mellett vagy szellemi tevékenységgel töltött idő után másra lehet szükségünk. A jógák királynőjeként is ismert Kundalíni jóga különlegessége, hogy a mozgás és légzésgyakorlatok mellett mantrákat is használ. A mantrák zengetése még jobban elmélyít és hozzásegít az egységélményhez, amit egy csoportban a közös gyakorlással átélhetünk.
A csoportos jógaórákon megfigyelhető, hogy kiengedni a hangunkat mások előtt talán a legnehezebb része az órának, viszont ez okozza a legmélyebb élményt. Fantasztikus, ahogy az óra végére a testünket átmozgatva, a légzésünk eredeti ritmusát visszaállítva és a zárómantrát zengetve a sok különböző hang eggyé olvad össze. Felemelő élmény megtapasztalni az egységet önmagunkkal és a világgal, és ez a jóga lényege!