Ezt tervezi Orbán Viktor

A háborúról, szövetségi kapcsolatainkról, a gázhelyzetről, a várható világválságról, és a következő ciklus belpolitikai terveiről is beszélt Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A mi világértelmezésünk kicsit leegyszerűsítve úgy hangzik, hogy a sorscsapások globális természetűek, ilyen a népvándorlás, ilyen a járvány és ilyenek a háborúk. A hatékony, gyors válaszok pedig mindig nemzetiek és lokálisak, ezért továbbra is hiszünk a nemzetállamokban – mondta Orbán Viktor a választásokat követő első nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök elmondta, abban is hisz, hogy ennek a gondolatnak reneszánsza lesz egész Európában.

Víziójának másik pilléreként említette, hogy Magyarország megerősíti a szövetségeit. Továbbra is az Európai Unión belül képzeljük el Magyarország jövőjét és aktívan részt akarunk venni a jövő Európai Uniójának kialakításában – jelentette ki, és azt leszögezte, hogy Magyarország NATO tagállam az is maradunk, és egy jóval erősebb hadsereget akar építeni, amivel a NATO-t is erősíti.

Háborúról és békéről

A miniszterelnök a sürgős teendők között első helyen a béke elérését nevezte meg. Úgy vélekedett, hogy az ehhez vezető út első lépése a tűzszünet, utána pedig következnie kell egy európai békekonferenciának, aminek minél hamarabb meg kell történnie, mert a háború „egyre brutálisabb”, és attól tart, hogy ha sürgősen nem sikerül elérni egy tűzszünetet, akkor még sok szenvedés lesz a világnak azon a részén, és szenvedések és bajok egyre inkább közelebb kerülnek majd Európa belsejéhez.

Orbán Viktor beszámolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetéséről, akinek azonnali tűzszünetet javasolt az orosz-ukrán háborúban. Azt is javasolta az orosz elnöknek, hogy ő, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár jöjjön el Budapestre, minél hamarabb annál jobb, és tartsanak egy megbeszélést. Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne, és Putyin válasza pozitív volt, de az orosz elnök azt mondta, ennek feltételei vannak, amelyről az ukrán elnökkel kell megállapodnia. 

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére egyébként ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy „Vannak hivatalos csatornák. Létezik egy (ukrán és orosz) tárgyalócsoport, amelynek alcsoportjai folyamatosan kapcsolatban állak egymással. Van továbbá egy kulcsfontosságú nemzetközi konzultációs formátum is a politikai tanácsadók szintjén, amelyen Andrij Jermak (az ukrán elnöki iroda vezetője) képviseli a mi oldalunkat. Bármilyen valódi javaslat csakis ezeken a csatornákon keresztül megy. Minden más puszta médiafelhajtás”.

A sajtótájékoztatón elhangzott a kérdés, hogy Orbán Viktor a háborúban melyik felet tartja agresszornak, erre a miniszterelnök egyértelmű választ adott: ez egy háború, amit az oroszok indítottak, megtámadták Ukrajnát, ez agresszió, ez az Európai Unió közös álláspontja és Magyarország ennek részese.

Az orosz elnökkel folytatott beszélgetéséről, illetve arról a kérdésről, hogy Putyin kérte-e, hogy Magyarország vétózza meg a gázzal és az olajjal kapcsolatos EU-s szankciókat, a kormányfő azt mondta: az oroszok tisztában vannak a jelenlegi helyzettel, hogy Magyarország a NATO és az EU tagjaként szemben áll Oroszországgal. Így beszélünk egymással, és ők ezt pontosan tudják – jelentette ki, és azt is elmondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik.

Elmondta, hogy Magyarország csak akkor utasít ki orosz diplomatákat, ha lesz rá oka, és arra kérdésre, hogy az ukrán állam összeomlása esetén hazánk megvédené-e az ott élő magyar kisebbséget, így felelt: „NATO-döntés nélkül nem mozdulunk ki a NATO területéről”.

„Meg fogjuk fizetni az árát”

Orbán úgy vélte, azonnali brüsszeli intézkedésekre van szükség a magas energiaárak miatt. Beszámolt arról, hogy erre vonatkozóan már tett javaslatot a magyar fél: amíg a háború tart, és emiatt magasabbak az energiaárak, az árak emelkedését eredményező adminisztratív előírást fel kell függeszteni, „mindegy, hogy milyen okból vezettük be azokat”. Ide sorolta a fosszilis energiahordozók adóztatásának bonyolult szabályát, emellett azt az előírást, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával. A magyar álláspont szerint fel kell függeszteni a bioüzemanyag adalék üzemanyagokba keverésének előírását is.

A gázhelyzettel kapcsolatban kijelentette, nem az a kérdés, hogy a gáz mennyibe kerül, hanem, hogy van-e: a hosszú távú szerződésnek nem az a lényege, hogy pénzt nyerjenek vele, hanem hogy biztosított legyen az ellátás.

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy súlyos gazdasági válság van kibontakozóban, aminek számos oka van, de szerinte a legfontosabb ezek közül az Oroszországra kivetett szankciórendszer, aminek „meg fogjuk fizetni az árát”, és fel kell készülni ennek az európai gazdasági válságnak a kezelésére.

A paksi beruházásról Orbán Viktor azt mondta, hogy mivel fontos az uniós egység Magyarország elfogadja a szankciókat, ha azok nem sértenek magyar létérdeket. Egyelőre a nukleáris energia kérdésének semmilyen eleme nem szerepel semmilyen uniós szankciós javaslatban, így a beruházás folytatódhat a korábban megkötött szerződések alapján – mondta. 

Gazdasági kérdésekkel kapcsolatban megemlítette a a Nemzetközi Befektetési Bankot is, amelyről azt mondta, hogy bár az oroszok kisebbségben vannak az intézményben, ettől függetlenül szeretnék megtartani Budapesten. 

Tovább az orbáni úton

Orbán Viktor a jövőbeli kormányzati intézkedésekre vonatkozó kérdésekre válaszolva a fontos feladatok közé sorolta a pénzügyi stabilitás megőrzését, a demográfiai fordulatot, és ugyanazon az úton haladnak tovább, amelyen eddig: tervezik a családtámogatási rendszer kibővítését és a városligeti fejlesztéseket.

A miniszterelnök a következő négy év tennivalóinak megfelelően akarja átalakítani a kormányát, de ez a művelet szerinte május végénél hamarabb nem tud lezárulni. Annyit elárult, hogy szeretné, ha Szijjártó Péter maradna a külügyminiszter, és elképzelhetőnek tartja Lázár János visszatérését a kormányba azzal a feladattal, hogy ötven százalék felé emelje a magyar tulajdont a kiskereskedelmi láncok között.

Arra a kérdésre, hogy a kormány fenntartja-e az benzinárstopot és kamatstopot, a kormányfő kijelentette, a kabinet mindent megtesz, hogy az embereket és a családokat megvédje az áremelkedésekkel szemben, és már az üzemanyagkereskedőkkel, a bankokkal, az élelmiszertermelőkkel és -kereskedőkkel, a rezsicsökkentés fenntartását a gazdasági növekedés mértékétől tette függővé. 

MTI / PH