EBESZ: Van javítanivaló

Nem voltak kiegyensúlyozottak az erőviszonyok az április 3-i parlamenti választásokon, állapította meg az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése közös megfigyelő missziója.

A jelöltek nagyrészt szabadon kampányolhattak, a kampány hangvétele viszont kifejezetten negatív volt, állapították meg. Azt tapasztalták, hogy hiányzott az átláthatóság és elégtelen volt a kampányfinanszírozás felügyelete, ami a kormánykoalíciónak kedvezett. Álláspontjuk szerint a vita hiánya jelentősen korlátozta a választókat a megalapozott döntés meghozatalában, a nők pedig alulreprezentáltak voltak mind a kampányban, mind jelöltként.

„Ahhoz, hogy a szavazók megalapozott döntést hozhassanak, alapvető fontosságú, hogy a rivális felek egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a médiához, és tájékoztató kampányokat folytassanak, ahelyett, hogy a megosztó üzenetek közvetítésére és személyes támadásokra összpontosítanának, amint az sajnos itt megfigyelhető volt” – mondta Kari Henriksen norvég parlamenti képviselő, a rövid távú megfigyelők vezetője.

A misszió megosztottnak találta a hazai médiát: „A választások előtt elfogult és kiegyensúlyozatlan híradások terjedtek a magyar nyilvánosságban és számos magántulajdonban álló médiában, ezzel elsősorban a kormánypártokat juttatva előnyhöz”. Kari Henrikse ugyanakkor elmondta, hogy a megfigyelt szavazóhelyiségek többségében kedvező tapasztalatokat szereztek, kevés jogsértést észleltek és maga a parlamenti választás rendben lezajlott.

Jillian Stark, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet/Demokratikus Intézmények és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala megfigyelési missziójának vezetője úgy vélekedett, hogy a kormánypártok és az állam közötti határ elmosódott, ami beárnyékolta a választást. Jillian Stark szerint a népszavazásra kitérve elmondta, hogy annak jogi kerete alkalmatlan volt egy valóban demokratikus folyamat lebonyolítására, egyúttal kifogásolta, hogy a választók nem kaptak kiegyensúlyozott tájékoztatást a referendumról.

Starkot megdöbbentette, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban mennyire kiéleződtek az ellentétek. Az EBESZ képviselői ugyanakkor visszautasították Orbán Viktor miniszterelnök kijelentését, miszerint „harci intézmény” lennének. Mint mondták, a missziót a magyar kormány hívta meg, és magyar tagjaik, köztük parlamenti képviselők is vannak mindkét oldalról.

Magyarország történetében először esett meg, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala teljes körű megfigyelési missziót javasolt. Az uniós tagországok közül ilyen egyedül Bulgáriában történt ezidáig. A javaslat értelmében 18 hosszú távú megfigyelő érkezett Magyarországra, őket egészítette ki 200 olyan megfigyelő, akik röviddel április 3-a előtt érkeztek, és a választások után néhány nappal távoznak.

MTI / HVG / PH