Köves Slomó: Borzalom, de nem holokauszt

Az izraeli törvényhozók március 20-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kritizálták, amiért korábban párhuzamot vont a holokauszt és Oroszország ukrajnai inváziója között. A Keljfeljancsi kedd reggeli adásában erről a kérdésről beszélgetett Fiala János Köves Slomóval, az EMIH főrabbijával.

Az ukrán elnök március 25-én az Európai Tanácshoz intézett videójában kritizálta a magyar kormányt, amiért – szerinte – nem támogatja eléggé Ukrajnát, és a Cipők a Duna-parton holokausztemlékművet említve húzott párhuzamot a vészkorszak és a mai háború között. Budai Gyula fideszes képviselő később az ukrán elnök nyilatkozatát a választásokba való beleszólásként értelmezte. 

„Erkölcsi igen-nem”

Köves Slomó – aki jelenleg Izraelben tartózkodik – úgy vélte, távol kell tartani a választások kontextusától mind a holokauszt, mind az orosz-ukrán háború témáját. Elmondta, hogy „ami Ukrajnában történik, az borzasztó, vérlázító, szinte felfoghatatlan, hogy ez hogyan történhet meg napjainkban. Minden civil áldozat szenvedése borzasztó és elítélendő, ugyanakkor pont emiatt fontos, hogy a szenvedéseket ne hasonlítsuk össze, és az egyes emberek szintjén ne állítsunk valamilyen prioritási listát.” Mint mondta, a holokauszt, vagyis a zsidókkal szembeni népirtás arról szólt, hogy a zsidó származású embereket függetlenül állampolgárságuktól, vallásuktól, lakhelyüktől és politikai meggyőződésüktől előre kitervelt módon el akarták pusztítani. Ehhez a náci Németország haláltáborokat hozott létre, ahova napi több tízezer embert szállítottak. Szerinte ez egy olyan téma, amely napjainkból nézve nem kérdés, hogy úgynevezett „erkölcsi igen-nem” terület, és ezzel szemben bármilyen eszközzel fel kell lépni.

Ezután kifejtette, hogy jelenleg egy háború folyik Ukrajnában, amiben egy nemzet hősiesen harcol a szuverenitásáért borzasztó szenvedéseket és civil áldozatokat megélve, „ugyanakkor az a megközelítés, ami ezt a háborút a holokauszttal azonos erkölcsi igen-nem választásának gyakorlatává akarja leegyszerűsíteni, nem állja meg a helyét”. Köves szerint itt nem egy leegyszerűsíthető erkölcsi igen-nem erkölcsi kérdésről van szó, hanem egy olyan fegyveres konfliktusról, amely része egy geopolitikai hálózatban hozott politikai döntéseknek. Ezt azzal támasztotta alá, hogy miközben Ukrajna az erkölcsi lelkiismerethez szólva szankciókat követel Oroszországgal szemben, és „ezeket a szankciókat a McDonald’s vagy az Ikea hálózat következetesen teljesíti” az USA beleegyezett, hogy Oroszország Iránnal szemben felmentést kapjon a szankciók alól, amelynek része az Oroszország és Irán közötti atomreaktor-fejlesztés”.

Totális háborút jelenthetne

Arra a kérdésre, hogy vajon Zelenszkijnek miért a Duna-parti cipők jutottak eszébe, mint párhuzamra alkalmas tényező, Köves Slomó azt felelte, nem szeretne egy olyan vezetőt sem kritizálni, sem belelátni a fejébe, aki jelenleg is a saját nemzetének a szuverenitásáért harcol. Hozzátette, amennyiben az a cél, hogy hogy a háború és a civilek szenvedése mielőbb megszűnjön, akkor végig kell gondolni az ide vezető leghatékonyabb utat.

„Ha valóban igaz lenne a holokauszt-párhuzam, akkor nem maradna más választás, mint akár a totális háború, amiben további civilek halálával tudjuk csak megelőzni a más civilek ellen elkövetett háborús bűnöket és népirtást” – jelentette ki. A vezető rabbi úgy vélekedett, hogy amennyiben a holokauszthoz hasonlítjuk az ukrajnai eseményeket, abban az esetben nemcsak a szankcióknak, hanem a teljes totális háború igényének is fel kellene vetődnie.

Bár szerencsétlennek tartja a holokauszt és az ukrajnai háború hasonlatát, nem gondolja, hogy ez emlékműgyalázás lenne. Megjegyezte, hogy problémás lenne ebben az ügyben visszautasítóan eljárni, mert akkor akár egy pár pillanatra úgy tűnhet, mintha Magyarország vagy a zsidó közösség nem lenne érzékenyek mások szenvedésére. „Mindentől függetlenül az első feladat, hogy azoknak a civileknek a szenvedése mielőbb megszűnjön, akik az ostrom alatt lévő ukrán városokban vannak”.

Végzetes irány

A rabbi beszélt arról is, hogy később középtávon azt azért végig kell majd gondolni, hogy a holokauszt emlékének a politikai színtéren erkölcsi barométerként való hivatkozása mennyire káros, és ez ellen mit lehet tenni. Megemlítette, hogy a különböző palesztin terrorszervezetek előszeretettel használják a holokauszt-hasonlatot, és „a saját embereik ellen elkövetett bűneiket ezzel próbálják eltakarni”, és „ha az ukrán helyzetnél beég ez a hasonlat, akkor innen egy következő lépés, hogy a konszenzus szintjére legyen emelve az a felvetés, hogy Izrael is népirtást követ el. Ez egy végzetes irány lenne”.

168 / PH