A barátság mentette meg az életüket

Hatalmas nemzetközi siker A jég ellen, bár a sarkkutatás hőskoráról, a történelmi grönlandi expedícióról forgatott kalandfilm kőkemény valósága elsőre a Netflix vezetőségét is megijesztette. 

Már az ókori görögök, Arisztotelész és Ptolemaiosz is felételezték, hogy a Földnek két pólusa van, ám ezek meghódítására két évezreddel később, a századfordulón került sor. A világháború előtti utolsó békeévekben, a technikai fejlődés előnyeit kiaknázva expedíciók tucatjai versengtek az utolsó felfedezetlen területekért. A norvég Roald Amundsen és Fridtjoff Nansen, vagy az angol Robert Falcon Scott és az ír Ernest Shackleton híre bejárta a világot; túlélési stratégiáikat a modern vezetőképző tréningeken oktatják, kalandjaikról filmek, regények készültek. Kenneth Branagh 2002-ben Emmy- és BAFTA-díjas minisorozatban alakította Shackletont, akinek épp az idén márciusban találták meg a Weddell-tengeren elsüllyedt hajóját. A kapitányhoz fűződik a sarkkutatás legdicsőségesebb kudarca: miután az Endurance-t a jég összeroppantotta, bölcsen visszafordult, majd óriási küzdelmek árán mind egy szálig kimentette legénységét. A fantasztikus történetről most készül újabb film, Tom Hardy főszereplésével. Addig is jólesően borzonghatunk egy dán sarkkutató hihetetlen kalandján, amiről a főhős csak azt mondja: „Valakinek ezt a munkát is el kell végeznie.” 

Valós expedíció ihlette

Összesen tíz év munka került a Netflix által forgalmazott A jég ellen című izlandi-dán koprodukcióba: a Trónok harcával ismertté vált kiváló dán színész, Nikolaj Coster-Waldau a forgatókönyvírója, egyik producere (a másik az izlandi kultfilmes, Baltasar Kormákur) és főszereplője is a Berlinálén bemutatott, lenyűgöző kalandfilmnek. Ezelőtt nem sokan ismerték a dán Ejnar Mikkelsen nevét, noha elképesztő kurázsival három telet élt túl Grönlandon, mire a sokadik mentőexpedíció rátalált. Mikkelsen 1909-ben érkezett Grönlandra hajóján, az Alabamán, miután felfedezőtársa és barátja, Ludvin Mylius-Erichsen csapatával együtt a két évvel korábbi Dánia Expedíción életét áldozta a sziget feltérképezéséért. Elmentek a földterület északi végpontjára, hogy bebizonyítsák, Grönland nem függ össze az észak-amerikai kontinenssel, így az Egyesült Államok  területi követelése alaptalanná vált, a sziget a Dán Királyság része maradhatott. Hajójukhoz visszatérni viszont a tél beállta előtt már nem tudtak, és a céltól alig 200 kilométerre nyomuk veszett a jégmezőkön. Mikkelsen hivatalos megbízása, egyben barátja iránti kötelessége az volt, hogy megtalálja az expedíció naplóját és térképeit, mert enélkül minden fáradozás és emberáldozat értelmét vesztette volna. 

A medve nem csak álmukban jött

A Shannon-félszigeti bázisról Mikkelsen többször nekivágott, hogy mint tűt a szénakazalban, felkutassa a naplót, amit egy jelnek használt kőrakás alatt kellett keresnie. Megtépázott csapatából végül már csak egy önkéntjelentkező volt hajlandó elkísérni, Iver Iversson (a filmben az angol Joe Cole, a Birmingham bandái színészcsillaga alakítja). Az ifú izlandi hajómérnök a kapitány csodálója volt, emiatt szegődött inkább az Alabamára, mint a Titanicra, ami hatványozottan szerencsés döntésnek bizonyult. A felfedezésben járatlan, de tanulékony, ráadásul mindent megszerelő Iversson többször megmentette kapitánya életét, már azzal is, hogy jó társaság volt számára. Együtt megszerezték a naplót (a Mikkelsen álmában megjelent jegesmedvének is köszönhetően), ám mire visszaértek, őket is elérte a sarkkutatók átka: hajójukat a jég összezúzta, a legénység pedig az első bálnavadászokat lestoppolva eliszkolt. A két hoppon maradt kutató a megmentésre várva, a hajóroncsból ácsolt Alabama-kabinban (ami a mai napig menedékként áll az öbölben) egy évnyi élelemmel három telet húzott ki a szigeten, dacolva hideggel, jegesmedvékkel, az extrém elszigeteltség mentális terhével. Életre szóló barátságuk mentette meg mindkettőjüket, amiről Mikkelsen regényt írt: a Ketten a jég ellen szolgált a film alapjául, és személyesen II. Margit dán királynő ajánlotta Peter Flinth rendező figyelmébe.

Kutya vacsorára

A jelenetek többségét izlandi gleccservidékeken forgatták, pár hetet töltöttek Grönlandon is, így a színészek ízelítők kaptak a sarkvidéki valóságból. Flinth semmit sem akart filmtrükkel megoldani, de legalább letett tervéről, hogy igazi jegesmedvékkel viaskodjanak színészei. A Mikkelsent alakító Coster-Waldau így is agyrázkódást szenvedett, úgy földhöz csapta őt egy medvebőrbe bujtatott izlandi nehézsúlyú judo-bajnok. 

Miután az első filmkockákat elküldték a Netfixnek, a vezetőség aggodalmát fejezte ki, hogy „túl sok a jég a szakállakon” – holott ebben még maszkmester keze sem volt. Aggasztotta őket, hogy a szánhúzó kutyákat a felfedezők megették, ezért a film végére nagy betűkkel kiírták, állatoknak nem esett baja a forgatáson. Ettől még egyes nézők számára felkavaró lehet a tény, hogy a sarkvidéken a kutya munkaeszköz, és ha már erre nem alkalmas, akkor vacsora, ezért nem is szabad barátkozni velük.

(A jég ellen, Netflix)