Kiemelt hírek

Jávor: Olcsón adtuk el magunkat az oroszoknak

Published

on

Nyomásmérő órák a Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelyén 2020. január 8-án. | Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Az ukrajnai háború kapcsán egyre élesebben látszik, hogy Magyarország 2010 óta közeledik Oroszországhoz, főleg az energiafüggőség nyilvánvaló. A Pesti Hírlap azt kérdezte Jávor Benedek korábbi EP-képviselőtől, mit lehetett volna tenni, hogy csökkentsük a függést Oroszországtól.

Voldomir Zelenszkij ukrán elnök múlt csütörtöki videóüzenetében arra kérte a magyar kormányfőt, hogy tegye egyértelművé álláspontját az oroszokkal kapcsolatban. „Egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, hogy kivel vagytok. (…) Figyelj, Viktor, tudod mi megy most Mariupolnál? (…) És te hezitálsz, hogy szankciókat vezessetek-e be vagy sem? És habozol, hogy átengeded-e a fegyvereket vagy sem? És habozol, hogy kereskedj-e Oroszországgal vagy sem? Nincs idő tétovázni” – mondta az ukrán elnök az EU-csúcson.

 

Nem a szankciókra

Zelenszkij követeléseit Orbán Viktor és Szijjártó Péter külügyminiszter is visszautasította. Arra hivatkoztak, „a magyarok érdeke”, hogy kimaradjanak a háborúból, ezért nem engedik át az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat. A valódi ok azonban más lehet: a rezsicsökkentés, ami a Fidesz-kormány egyik fő üzenete választói felé. Ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha Oroszország teljesíti a kialkudott gázszállításokat.
Orbán Viktor közleménye szerint „a kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát. A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik.” Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerint a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség fizikailag sem szerezhető be másik forrásból. „Ezért minden európai fórumon, ahogy eddig, a jövőben is ellenezni fogjuk a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra.”

 

Kimászhattunk volna

A Pesti Hírlap arról kérdezte Jávor Benedeket, a Párbeszéd környezetvédelemmel és energiapolitikával foglalkozó politikusát, korábbi európai parlamenti képviselőt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni ezt a csapdahelyzetet. „A probléma magva az, hogy a magyar energiapolitikát, mint gombhoz a kabátot, a paksi bővítéshez varrták hozzá. Most, amikor Paks2 fejreállt, megvalósíthatatlanná vált – egyébként olyan kockázatok miatt, amik 2014-ben is láthatóak voltak – az egész magyar energiapolitika fejreállt, amit a kormány csinált 2010 óta” – nyilatkozta Jávor Benedek. A zöld politikus szerint az atomerőmű-bővítést a háború miatt nem lehet megvalósítani, már nem fizetik ki a munkálatokon dolgozókat és el is küldtek 150 munkavállalót, mert a Roszatom fővállalkozóként nem tudja kifizetni az alvállalkozókat. Jávor szerint Oroszország gazdaságilag nem tudott függőséget kialakítani, az egyetlen területen, az energiahordozók piacán tudta csak magához csalogatni Magyarországot. Az oroszok pedig befolyást akartak szerezni az EU-n belül, erre kellettünk nekik. „Putyin nem jótékonysági intézmény: az energiafüggőség volt az ára, hogy Orbán Viktor tetszeleghessen az orosz elnök mellett. De valószínűleg tényleg elhitték, hogy a Nyugat hanyatlik és a Kelet emelkedik. Reménykedtek benne, hogy tényleg előzhetnek a kanyarban és megspórolhatják a munkát, a modernizációt. Sokszor volt már olyan a történelemben, hogy rossz oldalra álltunk – most megint sikerült” – sommázta a Párbeszéd politikusa a helyzetet.
Jávor Benedek öt tényezőt sorolt fel, amivel csökkenthettük volna a függőségünket Oroszországtól. „A szélerőművek kvázi betiltása súlyos dolog: ha 2010-ben nem fújják el a tendert, akkor ma 2000 megawatt kapacitás lehetne a jelenlegi 330-cal szemben, ez a kapacitás majdnem azonos az új paksi atomerőmű kapacitásával ” – mondta Jávor. Hasonlóan a szélerőművekhez, a napenergia sem volt sokáig a favorizált energiatermelési fajta: későn indult be a támogatása, terjedése, hosszú évekig blokkolták a napelemadóval. A Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR) is hosszú éveket csúszott, már 2014-ben hatályba kellett volna lépnie, ami nem csak a terjedésüket lassította, hanem drágábbá is tette a megújulókat” – vélte a Párbeszéd politikusa, aki szerint ha nem húzzák az időt, a mostani 2000 megawatt kapacitás mellett még 500-1000 megawattnyi kapacitás épülhetett volna ki. A napenergiával kapcsolatos beruházások ráadásul rossz struktúrában épülnek, a beruházási pénzek a Fidesz-közeli oligarchákhoz kerülnek.

 

Mindent egy lapra

Jávor Benedek szerint a harmadik súlyos mulasztás az energiahatékonysági beruházások elmaradása. „Amikor 2010-ben hatalomra került a Fidesz, évi 100 milliárdos programot emlegettek. Ha ezt elköltötték volna nominálisan, az elmúlt 12 évben 1200 milliárd ment volna ilyen beruházásokra, ebből sok százezer lakást lehetett volna szigetelni, ami hatalmas gázfogyasztás-csökkentést hozott volna.” Ezzel a zöld politikus szerint az orosz gázfüggőségünk is csökkent volna.
A negyedik front, ahol változást lehetett volna elérni, a hosszú távú gázszerződés Oroszországgal. „Amennyire tudjuk, a szerződés nem védi meg a fogyasztókat a gázpiaci hullámzásoktól, néhány hónapos csúszásokkal érvényesül a piaci alapú árazás. Még ha csökkennek is az árak, akkor is kifejezetten drágábban kapjuk a gázt” – mondta Jávor Benedek, aki szerint a korábbi szerződésekbe azt is belefoglalták, hogy a leszerződött mennyiséget akkor is ki kell fizetni, ha nem fogyasztjuk el. Ez pedig valószínűleg a mostani szerződésben is benne van. „Azt gondolom, hogy a hosszútávú gázszerződés az orosz függés fennmaradását feltételezi. Olcsón adtuk el magunkat az oroszoknak.
Jávor szerint az ötödik mulasztás, hogy a Paks2-re és a gázra alapozott energiarendszer miatt nem indult meg az energiarendszer rugalmasítása, fejlesztése a környező országokkal együttműködve, emiatt a rendszerbe csak korlátozottan lehet újabb megújuló energiaforrást integrálni.

 

Csák Gergely

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version