Háborúról vagy békéről döntenek a csúcstalálkozón

Csúcstalálkozót tartanak a NATO, a G7-ek és az EU vezetői csütörtökön Brüsszelben Joe Biden amerikai elnök személyes, és Volodimir Zelenszkij online videós részvételével. A találkozó eldöntheti, hogy nagyságrendet vált-e az orosz-ukrán konfliktus, vagy sikerül utat nyitni a világháborúba sodródás elkerülése felé. Háttér.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezidáig többször kérte a NATO-tól az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna kialakítását. Az ukrán elnök úgy látja, a NATO által létrehozott övezet garantálhatná, hogy orosz katonai gépek nem hatolhassanak be ukrán légtérbe, ami szerinte véget vethetne a bombázásoknak és a légicsapásoknak. A repüléstilalmi zóna ugyanígy kizárná az ukrán légtérből a nem NATO kötelékbe tartozó rakétákat, helikoptereket vagy drónokat. Az M1 információi szerint a lett, litván és észt vezetők csütörtökön a repüléstilalmi zóna kialakítására vonatkozó javaslattal érkeznek a csúcstalálkozóra.

Világháborúhoz vezetne

Jens Stoltenberg álláspontja szerint Zelenszkij követelésének teljesítése világháborúhoz vezetne. A NATO-főtitkár aggodalmait Olaf Scholz német kancellár, Joe Biden amerikai elnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is osztja.
Szerda este ugyanakkor Stoltenberg Brüsszelben közölte, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét. A NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a balti régiótól a Fekete-tengerig. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent.

Stoltenberg szerint valós a veszélye annak, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be Ukrajnában. A tagországi vezetők ezért várhatóan arról döntenek majd, hogy kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni védelmet szolgáló berendezéseket küldenek Kijevbe, továbbá kiberbiztonságot erősítő segítséget nyújtanak Ukrajnának.

Hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának Nagy-Britannia, erről szóló döntésüket Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be csütörtökön a brüsszeli csúcstalálkozón. Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma.

Békemisszió

Múlt pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már közölte, hogy a NATO-csúcson Lengyelország javasolni fogja az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszió felállítását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai előadásában reagált a fejleményekre, miszerint  „Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg.” Lavrov szerint NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között. A magyar külügy osztja Lavrov véleményét, Szijjártó Péter szerint a „békefenntartónak nevezett szárazföldi csapatok küldése is problémás béke híján”. Mindezek új dimenziót nyitnak a háború tovább terjedésének kockázata tekintetében – fogalmazott.

Nukleáris fenyegetés

Dimitrij Poljanszki, orosz ENSZ-diplomata a Sky News csütörtök reggel megjelent interjújában már azt válaszolta a kérdésre, hogy Putyin tényleg bevetne-e atomfegyvert: „Ha a NATO provokál minket, atomhatalom vagyunk, miért ne?” Az oroszok ENSZ-be delegált nagykövet-helyettese szerint ilyesmire akkor kerülhet sor, ha a NATO „provokálja” az országukat.

Románia eközben a lakosságát készíti fel egy atomkatasztrófára: húszmillió kálium-jodid tablettát juttattak el a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz, és további tízmilliót szállítanak le a hét folyamán. A „nukleáris incidens” esetére előkészített jódtablettákat a családorvosokon keresztül juttatják el a lakossághoz – jelentette be szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.

Stoltenberg NATO-főtitkár szerda esti nyilatkozatában megerősítette felelősségét és szándékát: „Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között.”

MTI / 168 / 444