Magyarország biztonsága az orosz–ukrán válság árnyékában

Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetőjével az orosz–ukrán konfliktusól beszélgettünk.

Miként reagálhat Oroszország az EU-s szankciókra?

Ezek a szankciók nem fogják leállítani a katonai akciót, inkább hosszabb távon okozhatnak kellemetlenséget. Nagyon körültekintően és okosan kell őket bevezetni. 

Amennyiben a szankciópolitika hosszú távú eszköz, mi értelmét látja ebben a pillanatban, amikor a helyzet éppen kiéleződik?

A szankciópolitika mindig egy kényszer, annak beismerése, hogy mást most nem lehet tenni. Azért kell most alkalmazni, mert a nyugat – az Európai Unió és a NATO tagjai – nem részesei ennek a konfliktusnak, vagyis nem fognak Ukrajnáért háborút vállalni. Mivel azonban a nyugati közösség jelezni akarja, hogy helyteleníti a nemzetközi jog, egy ország szuverenitásának és területi integritásának újabb megsértését, valamit lépniük kell túl azon, hogy szóban elítélik az agressziót.

Japán bejelentette, hogy szintén készen állnak az Oroszországgal szembeni szankciókra. Ez hogyan befolyásolja a helyzetet?

Minél többen vesznek részt a szankciókban, annál hatékonyabb a metódus. Japán abból a szempontból izgalmas, hogy high tech termékeket exportál. Ugyanakkor mindig meg kell vizsgálni, hogy kinek mennyire intenzív a gazdasági kapcsolata a szankcionált országgal. Európában a gazdasági kapcsolatok volumene szempontjából Hollandiának, az Egyesült Királyságnak és Németországnak vannak komoly kapcsolatai Oroszországgal, így ők tudnak komoly szankciókat érvényesíteni. Nagyon komplikált dolog a szankciópolitika bevezetése, mert nem mellékes az sem, hogy az adott országnak mekkora terhet jelent egy-egy szankció.

Európának mekkora terhet jelenthet?

Az oroszokkal szembeni szankciók döntően Európának jelentenek valós terhet, nem az Amerikai Egyesült Államoknak. Az USA pénzügyi szankciókat tud bevezetni, mert nincs meghatározó kereskedelmi és gazdasági kapcsolata az oroszokkal. 

Milyen eszközöket alkalmazhatna még Európa? 

A nyugat fokozottabban is támogathatja Ukrajnát, például fegyverekkel, pénzügyileg, diplomáciával vagy hírszerzési információkkal. Esetleg azzal, hogy az orosz vezetést megpróbálja elszigetelni a nemzetközi közösségen belül. Ugyanakkor Oroszország egy atom- és energetikai nagyhatalom, ráadásul ez a konfliktus abban a poszt-szovjet térségekben zajlik, ahol Oroszországnak katonai stratégia előnye van. Ukrajna nem NATO-tag, így a nyugatnak nincs vele szemben garanciális kötelezettsége.

Decemberben Oroszország még követelte a NATO keleti terjeszkedésének megállítását, a mostani helyzet azonban pont az ellenkezőjét idézheti elő: előfordulhat, hogy a NATO a közeljövőben megerősödik keleten?

Igen. Az ukránok fegyverrel, pénzzel és diplomáciával való támogatása, illetve a NATO keleti szárnyának további megerősítése sokkal jobban izgatja majd Oroszországot, mint az említett szankciók, hiszen a nyugati közösség pont a követelésekkel ellentétesen viselkedne. 

Számíthatunk-e olyan típusú visszakozásra orosz részről, mint február 16-án, vagy most már biztosan eszkalálódik a helyzet?

Két típusú forgatókönyvvel számolok. Az egyik az úgynevezett szünet forgatókönyv, a másik az eszkalációs forgatókönyv. Utóbbi azt jelenti, hogy a szakadár államok elismerése az Ukrajna elleni agresszió következő szakaszának a kezdete is egyben. Amennyiben az oroszokat lőni fogják, az bizony nagyon kellemetlen lesz minden szempontból, mivel Moszkva ürügyként használhatja fel a Ukrajna elleni nyílt fegyveres támadásra, mondván: támadás érte az orosz haderőt. Ez egy régről ismert koreográfia. Amennyiben az eredeti kikiáltáskori köztársaságok területére vonatkozóan tekintik érvényesnek a hétfő esti elismerést, abban az esetben a szakadárok Oroszországgal együtt megpróbálhatják visszafoglalni Donyecki és Luhanszk megyéket ezzel kiterjesztve a szakadár területek határait. Ez megint egy újabb lehetőséget biztosítana az orosz és a kijevi ukrán erők közötti harcok kialakulásához. Putyin kijelentései arra utalnak, hogy az utóbbi a valószínűsíthető, tehát a két megye kikiáltáskori területére vonatkozik a népköztársaságok elismerése.

Milyen hatással lehet a háború eszkalálódása Magyarország biztonságpolitikai helyzetére?

Minőségileg fog megváltozni Magyarország biztonsági környezete a szomszédjában zajló háború miatt, és látványosan romlani fog a kárpátaljai magyarság helyzete is. Komoly problémát okozó következmény lehet például egy menekültválság. A kárpátaljai magyarok tízezrei indulhatnak el Magyarország felé, vagy azért, mert ellehetetlenülnek a gazdasági körülmények, mert nem akarnak bevonulni, vagy mert az ukrán nacionalisták elűzik őket. A háború a kisebbségekre nézve mindig negatív hatással van, mert minden háború a többségi nemzet nacionalizmusát erősíti fel. 

Miben reménykedik Putyin és az orosz vezetés?

Az gondolom, legfőbb céljuk Ukrajna nyugat felé való elmozdulásnak megakadályozása. Ebből a szempontból hosszú távon mindkét forgatókönyv negatív következményekkel jár, mert szerintem a jelenlegi orosz vezetés már elvesztette az ukrán társadalmat.

Pelva Csenge