A műanyagok tizedét sem hasznosítják újra

2019-ben az üvegházhatású gázkibocsátás 3,4 százalékát okozták a műanyagok világszerte, miközben a felhasznált műanyagoknak kevesebb mint tíz százalékát hasznosították újra. Ezért az OECD kedden közzétett jelentésében összehangolt és globális megoldást sürgetett.

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint 2019-ben 460 millió tonna műanyagot használtak fel világszerte. Az adat rámutat, hogy 2000 óta csaknem megduplázódott a felhasznált műanyagok mennyisége, míg a műanyaghulladéké a vizsgált időszakban több mint a duplájára nőtt, és elérte a 353 millió tonnát.

Az újrahasznosítás során keletkező veszteséget is figyelembe véve csupán a hulladék 9 százalékát hasznosították újra, miközben 19 százalékot elégettek, és majdnem 50 százalék az ellenőrzött hulladéklerakókban végezte. A fennmaradó 22 százalékot illegális szeméttelepeken helyezték el, nyílt gödrökben égették el, vagy a környezetbe jutott.

A világjárvány miatt 2020-ban az előző évhez képest 2,2 százalékkal csökkent a műanyagok felhasználása, az egyszerhasználatos műanyagok mennyisége viszont nőtt, és az előrejelzések szerint a gazdaság fellendülésével a teljes felhasználás további növekedése várható.

„Az elszabaduló globális felmelegedés és szennyezés miatt döntő fontosságú, hogy az országok összehangolt és globális megoldásokkal válaszoljanak a kihívásra” – írta a jelentésben Mathias Cormann, az OECD főtitkára.

A szervezet a probléma megoldására több javaslatot is tett, például az újrahasznosított műanyagok piacának fejlesztését, amelyek jelenleg az összes műanyagnak csak hat százalékát teszik ki, nagyrészt azért, mert drágábbak.

Cormann arra is figyelmeztetett, hogy a műanyag környezeti lábnyomának csökkentésével kapcsolatos új technológiák a termékkel kapcsolatos összes innovációnak csupán 1,2 százalékát jelentik.

A szervezet a fenntarthatóbb „műanyag-életciklus” kialakítása mellett fontosnak tartja, hogy a politikának a teljes fogyasztást is vissza kell fognia, emellett jelentős beruházásokat sürget az alapvető hulladékgazdálkodási infrastruktúrában: évi 25 milliárd eurót javasolt az alacsony és közepes jövedelmű országok erőfeszítéseire.

Az OECD a jelentést az ENSZ február 28-án Nairobiban kezdődő Környezetvédelmi Közgyűlése előtt publikálta, ahol várhatóan hivatalos tárgyalások kezdődnek egy későbbi nemzetközi műanyagegyezményről.

MTI / PH