Nagyvilág
Trollok döntik romba a Facebookot
A szuperjúzerek okozzák a Facebook vesztét: a legaktívabb, egyben a legagresszívabb felhasználók kis csoportja több lájkot, megosztást, és hamis információt generál, mint a közösségi oldal felhasználóinak 99 százaléka együttvéve.
Hogyan lehet őket megfékezni? – tette fel a költői kérdést az Atlantic magazin, felhívva a figyelmet arra, hogy a Facebook felhasználói aktivitást jutalmazó algoritmusa csak egyre nagyobb hatalmat ad a trollkommandó elitosztagának.
A Facebook 2018-ban, az oldal iránti hanyatló érdeklődés visszafordítására vezette be az MSI (meaningful social interaction) pontrendszerét, amiben egy lájk 1 pontot, a megosztás 5 pontot, az érdektelen komment 15 pontot, és amit többen lájkolnak, 30 pontot ér. A legtöbb pontot gyűjtő, hiperaktív felhasználók tűnnek fel elsőként a globális hírfolyamban, így formálva saját képükre a közösségi médiát, amit az átlagos felhasználók tapasztalnak. 2020-ban egy belső emailben a Facebook fejlesztői felhívták a figyelmet a rendszer által okozott torzulásokra, mire nem a – Zuckerberg által mindenhatónak vélt – módszert vizsgálták felül, hanem elkezdték gyalulni a pontszámokat. Például a reakció emojik értékét levitték 5 pontról másfélre, aztán a szívecskét feltolták 2 pontra, a dühös emojit pedig kinullázták, miután lefordították úgy, hogy ez valószínűleg gyűlöletbeszédre, hamis vagy megosztó tartalmakra vonatkozik. Ám ez csak csepp a tengerben a többségben fehér, középkorú vagy idősebb (30 éven aluli nincs is közöttük), jórészt férfi szuperjúzerek rasszista, szexista, antiszemita, oltás- és melegellenes, konteóhívő tombolása ellen.
Az Atlantic elméletét egy házon belüli kutatással is alátámasztotta, 300 random felhasználó aktivitását figyelve két hónapon át. A legaktívabb 1 százalékba tartozók ez idő alatt legalább húsz, egyesek több száz (együtt összesen 80 ezer) kommentet írtak a nyilvános csoportokban és publikus oldalakon, ahol a felhasználók többsége nem, vagy csak szórványosan aktív – ők inkább a saját buborékjukban mozognak, szülinapi jókívánságokat irogatva, és barátaik, családtagjaik fotóit lájkolva. A Facebook a kutatást nem kommentálta, de szerintük tévedés, hogy az aktivitás a hírfolyam fő rangsoroló szempontja, sokkal inkább az, hogy a felhasználók mire kattintanak – ami visszavezet az alapproblémához, hogy öngerjesztő folyamatok uralják az algoritmust.