Connect with us

Kiemelt hírek

Mi fán terem a polgári engedetlenség?

Létrehozva:

Szerdán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban tiltakoztak | Fotó: Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium

Van is, meg nincs is. Nagyjából így lehetne leírni a polgári engedetlenség fogalmát. Ezt a fogalmat sokan használják, de igazából eddig is csak a jogászok értették. Elmagyarázzuk, mit csinálnak a pedagógusok, mi is az a polgári engedetlenség.

Papp-Nagy Zsolt írta meg a Jogi Fórumon, mit érdemes tudni a polgári engedetlenségről. A jogász szerint a polgári engedetlenség intézményének alkalmazása már többször felmerült a hazai történelemben. Például a 2007-es „kordonbontás”. Az akkori ellenzék legnagyobb pártjának országgyűlési és európai parlamenti képviselői, a véleményük szerint indokolatlanul, de jogszerűen elhelyezett, Kossuth teret övező kordonokat „egy polgári engedetlenségi mozgalom” keretében elbontották.

„A polgári engedetlenség, másnéven a nép ellenálláshoz való joga, olyan magatartás, amely morális és jogi elvekre hivatkozva nyíltan megszegi a jogszabályi előírásokat, vállalva a büntetés kockázatát, hivatkozva arra, hogy valamely kormányzati politika, szabályozás, intézkedés morálisan helytelen, igazságtalan. Magát a fogalmat a jogszabályok nem, de a jog ismeri”- írja a jogász.

Megkérdeztük Komlódi Gábor ügyvédet, mit is jelent ez?

„Kicsit olyan, mint a fából vaskarika” – mondja az ügyvéd. Vagyis a jogfilozófia ismeri, de a tételes jog nem ismeri ezt a fogalmat. „Egy végső eszköz a csoport vagy az egyén részére, ha a hatalom valamilyen igazságtalanságot követ el, ami nyilván valamilyen jogszabály formájában testesül meg. ”– mondta Komlódi.

Az ellenszegülés nem lehet öncélú, és csak akkor vehető igénybe, ha már más jogszerű eszköz nem áll rendelkezésre a tiltakozásra.

Az 1990. október végi taxisblokád, amelyet az akkori miniszterelnök, Antall József polgári engedetlenségi mozgalomnak definiált, nem minősül annak. Hiszen a taxisok és magánfuvarozók a benzináremelés elleni tiltakozásként megbénították az egész országot, vagyis a „válasz” nem állt arányban az igazságtalannak vélt áremeléssel – írja Papp-Nagy Zsolt.

Komlódi Gábor szerint a pedagógusoknak azért van igazuk, hogy ehhez az eszközhöz nyúlnak, mert az embereknek el kell magyarázni, hogy ez róluk is szól. „Nem arról szól, hogy a pedagógus utál dolgozni, hanem arról, hogy az én gyerekem minőségi oktatást kapjon. Alapjog korlátozásának szigorú, alkotmányjogi feltételei vannak. Nem lehet egy országban azt megengedni, hogy egy éjszaka alatt egy kormányrendelettel megvonnak, vagy súlyosan korlátozzanak egy alapvető jogot. Mert akkor legközelebb az egészséges élethez, a munkához, vagy bármi máshoz való jogunkat korlátozhatják indokolatlanul ugyanilyen módon”.

Bánhidi Emese

Legnépszerűbb cikkeink