Új rekordot ért el egy kínai fúziós reaktor

Több mint 17 percen keresztül ötször magasabb hőmérsékletet állított elő, mint a Nap.

Kínában ígéretes eredményeket értek el a fúziós erőművek fejlesztésében. 2016-ban például a fejlesztés során 49,999 millió Celsius-fokra hevítették a hidrogént, és az így képződött plazmafelhő 102 másodpercen át megmaradt. 2018-ban már százmillió fokosra hevítették a reaktort, ami körülbelül hatszor forróbb, mint a Nap magja. 2020-ben pedig elkezdték beüzemelni a „mesterséges Nap” néven megismert fúziós reaktort Kínában, Szecsuán tartományban. Ilyen kísérleti erőművek egyébként más helyeken például Európában, Franciaországban is üzemelnek – írta az Szeretlek Magyarország az Independent nyomán.

A fúziós energia alapelve, hogy a csillagokban lejátszódó folyamatokat alapul véve mesterségesen állítsanak elő hatalmas, szinte korlátlan mennyiségű energiát. Konkrétabban hidrogénből stabil állapotú plazmafelhőt hoznak létre egy fánk-alakú csőben, amelyet nagyon lehűtött elektromágnesek vesznek körbe. Az erőműben létrehozott plazmafelhő és az őt körbevevő erős mágneses mezőben olyan hőt termelődik, amelyben az atommagok egybeolvadnak. Az elektromágneses mező tud csak ellenállni ennek a hőmérsékletnek. Ha az erőművet rendszerbe állítják, akkor az a Nap energiájával látná el az emberiséget, káros anyagok nélkül. A folyamat nem jár hulladékkal, nem termel üvegházhatású gázt sem, így környezetkímélőbb, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek vagy az atomerőművek. Viszont beindítani óriási energiába kerül és idáig csak pár másodpercre sikerült előállítani.

A legutóbbi kísérletben 150 millió Celsius-fok feletti hőmérsékleteket is képesek voltak létrehozni 17 percig, amely már tízszer forróbb a Nap belsejénél – innen származik a „mesterséges Nap” elnevezése is.

A technológia több évtizedes kutatása ellenére még messze van attól, hogy folyamatosan energiát szolgáltasson. A kínai projekt célja, hogy 2024-re elkészüljön egy koncepcióterv, és a 2040-es években az emberek otthonaiba is eljusson az újfajta erőműben termelt energia.

Csák Gergely