Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Két évet késhet a magyar Kánaán

Létrehozva:

Budapesten üzlethelyiség kiadó. | Fotó: Dimény András

Az európai uniós tagságnak köszönhető, hogy csak ennyit.

Az Európai Uniós tagságnak köszönhetően Magyarország esetében csak két év késést okoz a világjárvány, és így az eredetileg várt 2025 helyett 2027-re érheti el a legfejlettebb országok jóléti szintjét – közölték az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzői legfrissebb gazdasági prognózisukban.

Összefoglalójuk szerint ugyanakkor a nem EU-tag feltörekvő országok nem lesznek ilyen szerencsések: felzárkózásuk lelassul, és emiatt a globális jóléti szakadék tovább mélyülhet a fejlett és feltörekvő országok között.

Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatói legfrissebb gazdasági előrejelzésükben azt vizsgálták, hogyan hat a koronavírus világjárvány a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét.

Az elemzés szerint rövid távon csökkent a jóléti különbség a gazdag és szegényebb országok között, mivel 2020-ban a világjárvány negatív gazdasági hatásai kezdetben főleg a fejlett országokat sújtották.

A hosszabb távú modelleket elkészítve azonban már egészen más kép alakult ki: közép- és hosszútávon tovább mélyülhet a jóléti szakadék, mivel a fejlődő országok számára kevesebb eszköz áll rendelkezésre a negatív gazdasági hatások enyhítésére, továbbá a lakosság átoltásával is lassabban haladnak. A világjárvány utáni új gazdasági környezetben az olcsó munkaerő már nem lesz elsődleges szempont a befektetők számára, így a feltörekvő országok elveszíthetik legfőbb gazdasági vonzerejüket, amely eddig nagyban hozzájárult a középosztály erősödéséhez ezekben a társadalmakban; emellett az eladósodás veszélye is fenyegeti ezeket az országokat.

A vizsgálatok kiindulópontja, hogy egy ország akkor kerül a legfejlettebb, magas jövedelmi szintű csoportba, ha a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső nemzeti jövedelme eléri az Egyesült Államokban számított jövedelem 50 százalékát. Ez alapján az európai volt szocialista országok közül elsőként Csehország, Szlovénia, majd Észtország érte el a magas jövedelmi szintet. Őket követte 2018-ban Litvánia és 2019-ben Lengyelország.

A közlemény szerint az elemzés azt is megmutatta, hogy Magyarország esetében egyértelműen az európai uniós tagság az a tényező, amely segíti a járvány utáni viszonylag gyors normalizálódást. A kutatók több olyan, nem EU-tag országot is azonosítottak, ahol jelentősen lelassul a felzárkózás, közülük Oroszország és Törökország a két legjelentősebb állam.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink