Lehet, hogy megtalálták Javne bölcseit

Kétezer éves zsidó otthont és temetőt találtak a Javnében folyó ásatásokon Izraelben – jelentette a The Jerusalem Post című újság honlapja hétfőn.

Az Izraeli Régészet Hivatal szakemberei a Tel-Avivtól délre fekvő Javne városnál folyó ásatásokon a Szanhedrin, a zsidó törvényhozó tanácsok idejére (i.sz. 70-től i.sz. 425-ig) datált épületet találtak, amelynek lakói az előkerült, a 2000 évvel ezelőtti kóserséget, a zsidó tisztasági törvényeket követő mérőpoharak és kőedények alapján zsidók lehettek.

Az épület maradványaitól alig hetven méterre egy ugyanebből a korszakból származó temetőt ástak elő, melyben a sírok tetején több mint 150 üvegfiolát helyeztek el.

„Több tucat, szabályosan elrendezett, egymástól meghatározott távolságra kialakított sírt találtunk, mely valószínűleg egy korabeli »temetkezési társaságra« utal, olyan hivatalos szervre, amely a temetéseket irányította” – nyilatkozta a lapnak az Izraeli Régészeti Hatóság két helyi ásatási igazgatója, Pablo Betzer és Daniel Varga.

Többféle sírt találtak, kőből készült szarkofágokat és egy ólomkoporsót is. A temető valószínűleg az akkori város határain kívül helyezkedett el a zsidó és római jognak megfelelően.

Egyelőre nem világos, hogy kik nyugszanak a sírokban, mert a koporsókon nincsenek etnikai szimbólumok, de a Javnét említő korabeli írásbeli források és a korábbi régészeti leletek alapján a város zsidó közösségének a temetkezési helye lehetett.

Ha igaz ez a hipotézis, akkor a legkidolgozottabb sírokban akár Javne bölcsei is lehetnek, akik a jeruzsálemi zsidó Szentély római lerombolása, i.sz. 70 után Javnéban megreformálták a zsidó vallást, biztosítva az addigi központi áldozati és kultikus hely nélküli hitéletet.

Az üvegfiolák jelenléte a temetőben nem lepte meg a régészeket, de elhelyezkedésük igen, mert eddig általában a sírok és a sziklasírok belsejében találtak főként illatos olajokat tartalmazó apró üvegedényeket.

Az ókori Javne város gazdag zsidó történelemmel bír. Nagy Sándor birodalmának egyik utódállama, a Szeleukida Birodalom elleni zsidó Makkabeus-lázadás (i.e. második század közepe) egyik fontos központja volt, majd a jeruzsálemi Szentély lerombolása után kulcsszerepet játszott a helyi zsidó kultúra és vallás fenntartásában egészen az i.sz. 132-136-os Bar Kochba felkelésig.

MTI / PH