Kiemelt hírek

Elkezdődött a zsidóság nyolcnapos ünnepe

Published

on

Ultraortodox zsidó férfi imádkozik a hanukija utolsó mécsesének meggyújtása alkalmából a jeruzsálemi óvárosban levő Siratófalnál a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka utolsó estéjén, 2017. december 19-én. | Fotó: MTI / EPA / Jim Hollander

Vasárnap meggyújtották a hanukia első gyertyáját.

Még az eső is eláll vasárnap estére. Mintha csak rászóltak volna: ünnep van, ez az öröm ideje. Valamivel hat előtt aztán megszólal a zene Budapest szívében. Már nincs hátra sok idő, meggyújtják az első gyertyát a Nyugati téri hanukián. 

Egyre többen jönnek, mindenki izgatott. A tömegben fel-felkiált valaki egy kedves ismerős láttán. „Boldog hanukát!” – rohan oda egy fiatal lány a barátaihoz. Talán nem is veszik azonnal észre, de már táncolnak és énekelnek.

A hegedű hangja és az édes fánk illata nem hagy sok választást a kíváncsiaknak sem. „Mi van itt?” – kérdezi két járókelő. „Hanuka, a nyolcnapos ünnep első estéje” – kapja a választ. Egy darabig bizonytalanul téblábolnak. Menjenek? Maradnának, de nem tudják, lehet-e. Ekkor valaki meleg teát nyom a kezükbe. 

 

„Nem mindegy!”

„Kedves barátaim! Boldog, fénnyel teli ünnepet!” – kezdte beszédét Köves Slomó az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija. „Minden közösségnek, így a zsidó közösségnek is fel kell tennie a kérdést: mi a legnagyobb veszély, amivel szemben fel kell lépnünk” – mondta.

Az EMIH vezető rabbija szerint elsőre úgy tűnhet, hogy a zsidó közösséget kétféle veszély fenyegeti: egy külső tényező, azaz az antiszemitizmus, és egy belülről jövő kockázat, ami az asszimiláció, a belső értékek feladása. „Van egy harmadik tényező is, ami még ezeknél is sokkal veszélyesebb. Az érdektelenség” – tette hozzá.

Köves Slomó beszédében elmondta, hogy az apátia az alapja mind az antiszemitizmusnak, mind pedig a belső értékek feladásának. „Mikor azt gondoljuk, hogy teljesen érdektelen, amit teszünk, vagy épp semmit sem teszünk, mert minden mindegy. Ez a legnagyobb veszély” – mondta.

„Mi volt az, ami megmentette a zsidóságot több mint kétezer évvel ezelőtt? Egy olyan korban, amikor egyszerre leselkedett ránk a külső és a belső veszély, egy idegen birodalom elnyomása, valamint sok száz és ezer zsidó önfeladása. Mi az, ami miatt a mai napig emlékezünk a hanukai csodára?” – tette fel a kérdést a vezető rabbi, majd így folytatta: „Voltak páran, csupán néhány százan, akik egy lényeges túlerővel álltak szemben. De mégis azt gondolták, nem mindegy. Azt érezték, képesek változtatni. Úgy látták, bár kevesen vannak, viszont ha a saját kezükbe veszik a sorsukat és a megpróbálnak tenni, akkor azzal a cselekvéssel sok mindent elérhetnek” – mondta.

Az EMIH vezető rabbija ünnepi beszédében a járvány miatti nehézségekről is megemlékezett. Mint mondta, nem csupán egészségügyi krízist, hanem lelki válságot is megélünk. „Még mindig benne vagyunk egy olyan világválságban, ami a vallásunktól és bőrszínünktől függetlenül egyformán érint mindannyiunkat” – tette hozzá. 

„Az elmúlt másfél évben sokan úgy érezzük, éreztük, hogy minden mindegy. Úgysem tudunk semmit tenni ez ellen. De voltak páran, akik cselekedtek. És ma este, amikor meggyújtjuk a hanukai gyertyákat, köszönetet is mondunk azoknak az orvosoknak, ápolóknak, pedagógusoknak, anyáknak és apának is, akik igyekeznek tenni és változtatni. A makkabeusok küzdelme a mi küzdelmünk is. Ne hagyjuk magunkat lecsúszni az apátiába és semmitevésbe. Tegyünk magunkért és a saját környezetünkért, zsidóként a zsidó közösségért” – mondta.

Köves Slomó arról is beszél, hogy a nyolcnapos ünnepnek még egy fontos mondanivalója van. „Hanukakor meggyújtjuk a lángot, a fényt. És mit üzen ez? A fény nem hoz újat a világba. Ha egy sötét szobában meggyújtunk egy lámpást, oda sem kerül új. Csupán képesek vagyunk körülnézni. Ráfókuszálni és felismerni azt a sok jót, ami körülvesz bennünket” – mutatott rá. A rabbi beszédében Salamon király egy bölcsességét is felidézte: „Láttam, a fény előnye a sötétségtől van”. Köves Slomó elmondta, ez nemcsak azt jelenti, hogy a fény értékesebb, mint a sötétség, hanem azt, hogy „néha szükség van egy kis sötétségre is ahhoz, hogy meglássuk a fény értékét. Azért, hogy az a sok jó, ami körülvesz minket, ne vakítson el”.

„Meg kell gyújtsuk a lángot és látnunk kell, a sok viszontagság és nehézség dacára mennyi jó vesz minket körül. Itt a családunk, a férjünk, a feleségünk, az anyánk, az apánk, a gyerekeink és a közösség, amiben élünk. Mindaz, amit a Jóisten megad nekünk. Tudjuk, és tanuljuk meg értékelni ezeket” – mondta, majd hozzátette: „Ha a Jóisten is úgy akarja, nem lesz több viszontagság az életünkben. Ezt kívánom nektek Hanuka első napján a Nyugati térről. Soha ne legyen dolgunk semmilyen sötétséggel. Legyünk képesek rámutatni a saját lángjainkkal és megismerni a sok jót az életünkben”.

 

Amire mindenki vár

Ezután eljön, amire már mindenki nagyon vár. Miközben Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője és Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár meggyújtják a hanukia első gyertyáját, a jelenlévők elmondják az áldásokat. „Ég!” – kiált fel örömében egy rózsaszínsapkás kislány. De az ünnepnek nincs vége. Sőt, csak most kezdődik: a tömeget a Városligeti Műjégpályára invitálja az EMIH vezető rabbija. „Előtte még táncoljunk, anya!” – mondja a kislány. Megszólal a zene, és elindulnak. Egyre többen sietnek a színpadhoz, a hegedű hangjának nem lehet ellenállni.

 

*

A Hanuka-ünnepségsorozat hétfői programja

Nyugati tér, 18 óra:

Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármesterének ünnepi beszéde

Oberlander Baruch, a Chabad Lubavics irányzat magyarországi vezetőjének ünnepi beszéde

Bemutatkozik a CEDEK Szeretetszolgálat

Ünnepi gyertyagyújtás 

 

Cserdi Dóra

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version