Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Megnyitó után, csata előtt – a sakkvilágbajnoki címért küzdenek

Létrehozva:

Fotó: AFP / Giuseppe Cacace

A regnáló világbajnok norvég Magnus Carlsen és orosz kihívója, Jan Nyepomnyascsij péntektől ütközik meg.

A párosmérkőzés, amelyet az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városában zajló világkiállítás keretében rendeznek meg, legkésőbb december 16-ig tart. A 14 partisra tervezett csatában a győztes az lesz, aki 7,5 pontot szerez. Döntetlen esetén rövidített játszmák döntenek. Az ünnepélyes megnyitót szerdán tartották.

 

Zsenik egymás ellen

Carlsen és Nyepomnyascsij mérkőzésére eredetileg 2020 decemberében került volna sor, a koronavírus-járvány miatt azonban erre az évre halasztották. Nyepomnyascsij azzal szerezte meg a jogot Carlsen kihívására, hogy megnyerte a sakkvilágbajnok-jelöltek tornáját.

A 31 éves orosz nagymester 2010-ben Európa-bajnok lett, az orosz bajnokságot két ízben nyerte meg (2010, 2020), emellett kétszeres csapatvilágbajnoknak (2013, 2019) vallhatja magát. A FIDE-értékelés szerint – a legjobb oroszként – jelenleg 2782 Élő-ponttal az ötödik helyen áll a világranglistán.

A 30 esztendős Carlsen a sakkozás 16. világbajnoka, a címet 2013-ban szerezte meg, s elsőségét azóta is őrzi. A nagymesteri minősítést – a világon az egyik legfiatalabbként – 2004 áprilisában, 13 éves, 4 hónapos és 27 napos korában szerezte meg. A norvég klasszisjátékos a FIDE világranglistáján 2855 pontjával az első helyen áll.

 

Carlsen az esélyes

A moszkvai Szport Ekszpressz beharangozójában átfogó statisztikát közölt a két nagymester eddigi teljesítményéről, részletekre lebontva játszmáikat. Ami a klasszikus mérkőzéseket illeti, Carlsen világossal 219, a sötét bábukat vezetve pedig 110 győzelmet aratott, döntetlenjei száma 214, illetve 309, míg vereséget 38, illetve 43 alkalommal szenvedett el eddigi karrierjében. Az orosz nemzetközi nagymester hasonló adatpárjai: 202 és 117 győzelem, 220 és 266 döntetlen, valamint 53 és 82 vesztes parti.

Érdekesség hogy az egymás elleni mérlegben Nyepomnyascsij áll jobban: korábbi találkozóikon nyolc döntetlen mellett négyszer nyert, míg Carlsen csak egyszer. Ezzel együtt a fogadóirodáknál a norvég világbajnoknak adnak nagyobb esélyt a végső sikerre, a Szport Ekszpressz szerint Carlsen nyerési szorzója 1,87, ami körülbelül 53 százalékos győzelmi esélyt jelent.

A világbajnoki-döntő jelentős pénzdíjért is zajlik: a 2 millió euróból a győztes 60 százalékot, a vesztes 40 százalékot kap. Ha rövidített játszmák döntenének, a pénzfelosztás aránya 55-45 százalék lenne.

 

Egy kis történelem

A Nemzetközi Sakkszövetség eredeti szabályai szerint a világbajnoknak minden harmadik évben párosmérkőzésen kellett megvédenie címét. Ez a rendszer egészen 1993-ig működött, amikor az angol Nigel Short ellen a címvédő, merész játékáról is híres orosz zseni, Garri Kaszparov az általa életre hívott Profi Sakkozók Szövetsége (PCA) égisze alatt ült asztalhoz, és nyert – a FIDE vb-címét így az orosz Anatolij Karpov szerezte meg (illetve vissza) a holland Jan Timman legyőzésével.

A FIDE ezután váltott, és kieséses rendszerű világbajnokságokat rendezett. Kaszparov 15 éves uralkodásának honfitársa, Vlagyimir Kramnyik vetett véget. Ezután került sor a prágai egyezményre 2002-ben, amelynek következménye egy körmérkőzéses torna lett, ezen a bolgár Veszelin Topalov szerezte meg az első helyet.

Topalov 2006-ban vívott címegyesítő mérkőzést Kramnyikkal, majd következett a 2007-es, mexikói torna, ahol Viswanathan Anand diadalmaskodott.

Anand először 2008-ban védte meg címét Kramnyikkal szemben, majd a Topalovval vívott párosmérkőzésen is diadalmaskodott, 2012-ben pedig az izraeli Borisz Gelfandot győzte le.

Az indiai fenomén 2007 óta tartó uralmát 2013-ban az akkor 22 éves Magnus Carlsen zárta le, aki egy évvel később megvédte címét, ismét Ananddal szemben. A norvég zseni 2016-ban rapid partikban bizonyult jobbnak az orosz Szergej Karjakinnál, akárcsak 2018-ban, amikor az amerikai Fabiano Caruanát múlta felül.

 

A sakkozás férfi világbajnokai

A FIDE előtt:

1886-1894 Wilhelm Steinitz (osztrák), 1894-1921 Emanuel Lasker (német), 1921-1927 Jose Raul Capablanca (kubai), 1927-1935 Alekszandr Aljechin (francia/orosz), 1935-1937 Max Euwe (holland), 1937-1946 Aljechin. 

1946 és 1948 között Aljechin halála után nem hirdettek világbajnokot.

A FIDE bajnokai:

1948-1957 Mihail Botvinnik (szovjet), 1957-1958 Vaszilij Szmiszlov (szovjet), 1958-1960 Botvinnik, 1960-1961 Mihail Tal (szovjet), 1961-1963 Botvinnik, 1963-1969 Tigran Petroszjan (szovjet), 1969-1972 Borisz Szpasszkij (szovjet), 1972-1975 Bobby Fischer (amerikai), 1975-1985 Anatolij Karpov (szovjet), 1985-1993 Garri Kaszparov (szovjet, orosz), 1993-1999 Karpov (orosz), 1999-2000 Alekszandr Halifman (orosz), 2000-2002 Viswanathan Anand (indiai), 2002-2004 Ruszlan Ponomarjov (ukrán), 2004 Rusztam Kaszimdzsanov (üzbég), , 2005-2006 Veszelin Topalov (bolgár), 2006 Vlagyimir Kramnyik (orosz), 2007-2013 Anand, 2013- Magnus Carlsen (norvég). 

Klasszikus világbajnokok:

1993-2000 Kaszparov, 2000-2005 Kramnyik.

 

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink