Elektromos autózás: nem kell a Holdig menni a megoldásért

Ahhoz, hogy valódi alternatívája legyen az elektromos mobilitás a jelenlegi, környezetszennyező közlekedésnek, még meg kell oldani az akkumulátorok égető kérdését.

Többek között erről is beszélgettünk az országban elsőként megjelenő, elektromos autó kölcsönző cég, az e-RENT tulajdonosával, Pirisa Gyulával.

A kölcsönző 2017 vége óta működik mai formájában. Kifejezetten csak elektromos hajtású autókkal dolgoznak. Azóta 15 autóra növekedett a flotta, ami 96%-os kihasználtság mellett működik, átlag életkora 3 év, de már úton van 4 új autó is. Hosszútávú céljuk, hogy az ország legnagyobb e-lízing cégévé váljanak és ne csak autókkal, hanem más elektromos eszközökkel is bővüljön a kínálat, mint például hajó, robogó vagy roller. 

Alapvetően az e-RENT mindenki számára elérhető, de főleg vállalati ügyfelekkel dolgoznak, hiszen az elektromos autók sok más környezeti előny mellett adókedvezményekkel is járnak. Nem kell súlyadót fizetni és a zöld autók tartós bérlése, vagy lízingelése esetén az ÁFA akár teljes mértékben levonható. Ezentúl, nyilvánvaló a benzin árával nem kell számolni, ahogy a parkolási díjjal sem, ami a pletykákkal ellentétben 2039-ig biztosan nem fog változni EU-s előírásoknak köszönhetően. Viszont a Plug-in Hybrid autókról idővel lekerülhet a zöld rendszám amelyek nem tudnak 100 km-t megtenni tisztán elektromosan. Ugyanis az nem igazán tekinthető környezetkímélőnek egy, akár 30-45 milliós autó, ami önállóan 40 km-t képes megtenni az akkumulátorai segítségével és egyébként egy 4 literes biturbó motor “segíti” a közlekedésben, az átlag fogyasztása pedig 12 liter körül mozog.

„Ezek az autók városi és elővárosi közlekedésre vannak! Az autópályán a magasabb árkategóriájú, tisztán elektromos autók is – ha az autópályán megy vele az ember – 110 km/h sebesség felett nagyon elkezdenek fogyasztani. Teljesen mindegy, hogy 120-al, vagy 130-al haladunk” – magyarázza Gyula a nagy távolságok megtételének nehézségeit. Bár ma már a technológiai fejlettségnek köszönhetően a legtöbb villanyautó képes 200 km-es távot megtenni egy töltéssel. 

Az akkumulátorok fejlesztése folyamatosan zajlik, de amit sokan nem tudnak, hogy az elektromos autózás több, mint 100 éves múltra tekint vissza csak erről nem esik sok szó, azon túl hogy magyar vonatkozása is van a dolognak mert Magyarországon már a XX. sz. elején is koptatták elektromos autók az utakat, a Magyar Királyi Posta 1927-ben vásárolta első Rába és MÁG villanyautóit, amelyek ha jól emlékszem egészen a ’60-as évek első pár évében még szolgálatban voltak. Ezeknek a hazai gyártású elektromos autóknak a 15 kW-os motorjait a Ganz, 1000 Ah-s ólom akkumulátorait egy Tudor nevű gyár készítette. A két világháború között már igen sok darabja is megjelent Budapest útjain a villamos hajtású úgynevezett elektromobilok, ezekből a Posta 1927 és 1931 között összesen 35 darabot vásárolt. A Posta ezen járműveket az Egressy úti Járműtelepen erre a célra berendezett egy állomást amivel az autókat töltötte. Ezek a monstrumok nem csak annak kinéző játékautók voltak tényleg azok is voltak, hiszen még az 1960-as években is közlekedett belőlük jónéhány Budapesten. Az elektromos autók terjedését akkoriban a II. világháború valamint az azt követő hihetetlen olcsó benzin és az akkor még fel nem ismert légszennyező hatásuk és a betegségekkel való közvetlen kapcsolat évtizedekig ismeretlen maradt. Aztán a 70-es évektől meg több nagy autó- és kőolaj vállalat lobbija is gátolta. Jelenleg a az elektromos autók Lítium-ion akkumulátorokkal kerülnek a piacra, de a lítium nem a legkörnyezetkímélőbb anyag és már nem található nagy mennyiségben a Földön. „A Holdon még bőven található” – mondja nevetve Pirisa, majd felhozza alternatívaként a nikkel-vas (NiFe) akkumulátorokat, amik a közelmúltban kaptak nagyobb hangsúlyt és részben itt is a fent említett okoknak köszönhetően fejlesztéseket elhalasztva és nem biztonságosnak ítélve nem terjedtek el széles körben. 

Ennek a története egészen a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor Thomas Edison megalkotta a NiFe akkumulátort, amit később a nikkel-kadmium (NiCd) elemek váltottak fel, egészen a 80-as évekig. Ekkor jelent meg a nikkel-metálhibrid (NiMH) felépítésű akkumulátor. Az addigi NiCd akkuk tűnhettek a leghatékonyabbnak, és bár a kadmium mérgező az akkoriban készült összes, háztartásokban megtalálható, újratölthető eszközöket ezzel készítették el. Az NiMH-el készült akkumulátorok viszont sokkal nagyobb energiasűrűséggel rendelkeztek és sokkal kevesebb környezetre káros anyagot tartalmaztak. Ezeket alkalmazzák azóta is fényképezőgépeknél, laptopoknál, vagy akár mobiltelefonoknál is. 

Pirisa Gyula szerint az ilyen szilárdtestes akkumulátorok lesznek, vagy lehetnek a villanyautózás megmentői: „Sokkal biztonságosabbak a savat is tartalmazó lítium akkuknál és nem történik korrózió, amitől jóval környezetkímélőbb. Ezek hosszú évig 99,6%-osan tudják leadni és tárolni a felvett áramot.”