Magyarország

Az Óbudai Egyetem docense szerint sokkal részletesebb adatközlés kell

Published

on

Betegek lélegeztetőgépen a fővárosi Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 1-jén. | Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Az átláthatóság több okból is a sikeres járványkezelés alapja – írja a biostatisztikus.

Az őszinte kommunikáció, a transzparens adatközlés, az emberek partnerként kezelése a sikeres védekezés egyik alapja – írja Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense a saját oldalán közzétett véleménycikkében, amelyben a járványügyi adatközlés súlyos hiányosságaira hívja fel a figyelmet.

Ferenci szerint a jelenleginél sokkal részletesebb és sokkal rendszeresebb adatközlésre lenne szükség például az alábbiakról: a fertőzöttek és a kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre kerültek, illetve a halálos áldozatok területi, életkori, nemi eloszlása; az elvégzett tesztek száma, típusa, területi eloszlása, a mintavétel és az eredmény között eltelt idő; a kórházi kapacitásra vonatkozó adatok;  a beadott oltások részletes adatai. Ezeket ismerjük, de csak azért, mert az ECDC-nek köteles a kormány lejelenteni, ugyanezeket az adatokat azonban itthon, magyarul már nem teszik közzé – idézett a terjedelmes írásból a Telex.

Vannak ugyanakkor olyan adatok, amelyeket nem kell jelenteniük, így nem is ismerhetjük meg ezeket rendszeresen, például a beadott oltások járási szintű adatai; a fertőzöttek, kórházban ápoltak, halottak hány százaléka volt beoltva és milyen vakcinával. 

Az oltások után jelentkező nem kívánatos eseményekről Magyarországon általában is csak évi egy jelentést tesznek közzé, ami önmagában is kevés, de a járvány alatt még ez is elmaradt – írja Ferenci.

A vírusmonitorozás, ami a különféle variánsok terjedése miatt fontos, Magyarországon szinte nem létezik. A halálesetekről szóló adatközlés, viszont olyan részletes, ami még Ferenci Tamás szerint is szükségtelen

„Nagyon nyomatékosan hangsúlyoznám, hogy a fent felsoroltak jó 60-70 százaléka nulla pénz- és szinte nulla energia-ráfordítással közölhető lenne: ha egyetlen egy dolog, a szándék meglenne egy megfelelően működő adatgyűjtési (surveillance) és adatközlési rendszer kialakítására, akkor egy hét alatt megoldható lenne, hogy az említett, alapvető adatokat a lakosság is megismerhesse – írja a biostatisztikus, hozzátéve, hogy ez nem hogy nem jelentene plusz terhet a kórházaknak, hanem még egyszerűsítené is a munkájukat.

Ferenci szerint az átláthatóság több okból is a sikeres járványkezelés alapja, egyebek mellett ezzel építhető ki és tartható fenn a lakosság bizalma. Emellett minden adófizetőnek joga van megismerni az állami intézmények adatait.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version