Kiemelt hírek

Brüsszel továbbra sem támogatja a határzárak építését, de megérti, hogy a lengyelek és a litvánok így akarják megvédeni magukat

Published

on

A lengyel szárazföldi erő által közreadott képen lengyel katonák, rendőrök és határőrök járőröznek a lengyel-fehérorosz határ mentén húzódó kerítés mellett a lengyelországi Kuznica közelében 2021. november 11-én. November 8-a óta több ezer migráns közelítette meg a lengyel határt a fehérorosz oldalról, majd a határkerítést áttörve próbáltak lengyel területre jutni. | Fotó: MTI / EPA / Lengyel szárazföldi erő / Irek Dorozanski

A 168 óra hetilap legfrissebb számát Kárpáti József „Utazásszervező lett a kétségbeesett diktátor” című írásának részletével ajánljuk.

Az EU és Belarusz határán kialakult helyzet elsősorban nem humanitárius válság, hanem biztonsági ügy, amit a Lukasenka-rezsim kényszerített ránk, mondta a lapnak Joerg Forbrig, a German Marshal Fund (GMF) vezető kutatója, a berlini iroda kelet- és közép-európai igazgatója. 

Forbrig is úgy látja, hogy Minszk hibrid hadviselést folytat, vagyis – katonai eszközök alkalmazása nélkül – menedékkérőkkel gyakorolna nyomást az Európai Unióra, hogy az vizsgálja felül szankcióit.

„Nem hiszem, hogy Oroszország irányítja a fejleményeket. Szerintem Lukasenka ül a vezető ülésben” – mondta Forbrig, aki szerint a Kreml minden jel szerint a Belaruszban uralkodó status quo fenntartásában érdekelt, ezért politikai, pénzügyi, műszaki támogatást nyújt a Lukasenka-rezsimnek. „Oroszország azonban látja, hogy nem engedhet meg magának katonai konfliktust a NATO-val.”

Németországot nem bénítja meg a belpolitikai helyzet, és Berlin képes határozott hangon megszólalni a lengyel–belarusz határon előállt konfliktus ügyében. Olaf Scholz ügyvezető német alkancellár védelmébe vette Lengyelországot, amely a válság miatt a Fehéroroszországgal közös határa védelmét próbálja erősíteni. Az unió külső határán épített kerítésről azt mondta, hogy ez a lengyel kormány dolga, „s nem ránk tartozik azt mondani neki, hogy ne csinálja”. Scholz világos és kemény szankciókat követelt Lukasenkával szemben, és legitimitását elveszített, szörnyű diktátornak nevezte. Szerinte támogatni kell a fehérorosz demokratikus folyamatokat, a légitársaságok elleni szankciókat, a lengyel–fehérorosz határon rekedtek humanitárius megsegítését. Támogatni kell a menedékkérőket, hogy visszatérjenek a hazájukba, tette hozzá az alkancellár. Brüsszel a kerítésépítést nem tartja jónak, és nem akar finanszírozni ilyen tevékenységet, mondta Forbrig, aki szerint Németország és az Európai Unió nem változtatta meg véleményét a határokon épített kerítésekről. Lengyelország és Litvánia a megnövekedett nyomás miatt úgy döntött, erősíteni kívánja biztonságát, és ezt az EU nem tudja megakadályozni.

Helytelen lenne, ha a Lukasenka-rezsim fenyegetése okán az EU félretenné a bírálatokat, amelyekkel a jogállamisági problémák (például a bíróságok függetlensége vagy a médiaszabadság ügye) miatt illeti a varsói vezetést – mondta Forbrig. Lengyelország ugyanakkor, miként Litvánia és Lettország is, megérdemli az EU és a NATO kiállását és támogatását.

Lengyelország az EU szolidaritását várja, és a jelek szerint egy kicsit lejjebb csavarta a hangerőt azokban a kérdésekben, amelyekben Varsó és Brüsszel vitatkozik – mondta a lapnak Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a minap olyan reformtervet terjesztett elő, amely nem tartalmazza a legfelső bíróság bíráinak – Jarosław Kaczyński által kilátásba helyezett – elmozdítását, áthelyezését, nyugdíjazását. Przybylski szerint ez annak lehet a jele, hogy nem akarják kivívni Brüsszel haragját.

 

(Hasonló témájú cikkeket a 168 óra hetilap legfrissebb, ma megjelent számában olvashat.)

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version