Mi marad a halál után?

Egy szerettünk elvesztése után rákényszerülünk, hogy érzelemmentes jogi procedúrákon, dokumentációkon átvergődve intézkedjünk – olvasható Pósa Lilla a 168 Óra hetilapban megjelent „Bocsánat, először halt meg az apám” című írásában.

Emese édesapja évekkel ezelőtt halt meg egy hospice házban. Azt mondja, egyedül az orvosok bántak velük emberségesen. Mindenki más rutinszerűen, „ügyként” kezelte az édesapja halálával kapcsolatos teendőket. Ha véletlenül nem volt nála egy irat, vagy nem töltött ki valamit, „ciccegve, pofákat vágva mondták, mit rontottam el, és mit kell még vinnem. Egyszer kibukott belőlem, hogy bocsánat, honnan tudnám? Először halt meg az apám!” – emlékszik vissza.

Sziklai János ügyvéd egyik fő szakterülete a hagyatéki eljárás és az öröklési jog. Sokan fordulnak hozzá, hogy segítsen eligazodni a jogi útvesztőben. A családnak, hozzátartozóknak addig van idejük a gyász megélésére jogi teendők nélkül, amíg megérkezik a halotti anyakönyvi kivonat. „Önkormányzattól függően ez akár két-három hét is lehet. A koronavírus óta ez az idő is megnőtt” – mondja.

Sziklai szerint ha valaki előrelátó, ír végrendeletet, és ezzel megkönnyíti a családtagok dolgát. Mint mondta, találkozott már olyan esettel, amikor több írásbeli és egy szóbeli végrendelet is volt. Ilyenkor ideiglenesen az utolsó írásbeli végrendelet szerint járnak el. „Ingatlan esetében az örökös birtokba veheti, de nem adhatja el.” Meg kell várni a bíróság döntését, hogy melyik végrendeletet veszik figyelembe, és ki a végleges hatályú örökös.

Nemcsak ingóságokat vagy ingatlanokat – az úgynevezett aktív vagyont – lehet örökölni, hanem tartozást, passzív vagyont is. Ez akár túlsúlyba is kerülhet, és ki akarna égből pottyant hitelt a nyakába? A jogszabály ezért a törvényes és a végrendeleti örökösök számára is megengedi a hagyaték visszautasítását. Ezt a hagyatéki eljáráson, vagy azon kívül is megteheti az illető. „Nem lehet azonban csak a tartozást visszautasítani. Mindent vagy semmit.”

Végrendelettel kitagadni egy örököst súlyosabb jogi procedúra, mint kizárni. Előbbinél a polgári törvénykönyvben meghatározott indokok közül kell egyet írásban is megadni. E nélkül figyelmen kívül hagyják. A kizárás azt jelenti, ha valaki nem jelöli meg családtagját a végrendeletében, így csupán a köteles rész megszerzésére szorítja. Ekkor a törvényes örökös megkapja az örökrész harmadát. „Két testvér esetén az örökség felének a harmada lehet a kizárt gyermeké.” Sokszor azért nem kerül sor kitagadásra, mert „bíznak abban, hogy megváltozik a családtag, de sokan szégyellik is a terhes családi viszonyokat.”

Sziklai János pályafutása során rengeteg olyan esettel találkozott, amikor a családtag halála miatt a hátrahagyottak nem csupán a gyász terhével, de a jogi procedúrákkal is küzdöttek. Hiába vannak fekete-fehér jogi szabályozások, eljárásrendek. Sokszor a türelem, néhány megértő, kedves szó gördülékenyebbé tudja tenni a közös munkát.