Zöld kérdés – a 168 Óra friss számát ajánljuk

Az energiaárak vészes emelkedéséről is tárgyalnak brüsszeli csúcstalálkozójukon az uniós tagországok vezetői – olvasható Kárpáti János a friss 168 Óra hetilapban megjelent „A zöldatom nyomában” című írásában.

Brüsszel, amely általában tilalmazza, illetve bünteti az egységes uniós piacot torzító tagállami hatósági lépéseket, rövid távú eszközként most elképzelhetőnek tartja, hogy jövedelemtámogatást nyújtsanak a rászoruló fogyasztóknak, hogy ideiglenesen adjanak haladékot az energiaszámla kifizetésére, illetve hogy jól körülhatárolt körbe eső háztartások és vállalkozások számára célzott adókönnyítést biztosítsanak.

Az Európai Bizottság középtávon hasznosuló lépéseket indítványozott a tagállami vezetőknek. Ennek jegyében gyorsítani kellene a megújuló energiaforrásokba, illetve az energiahatékonyság növelésébe történő befektetéseket, valamint fejleszteni kellene az energiatároló képességeket, különösen a megújuló energiaforrások tekintetében.

Az Európai Bizottság javaslatait az unió fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei üdvözölték, egyes ipari körök azonban elégtelennek minősítették. Különösen az igen sok elektromos áramot felhasználó fémfeldolgozó szektor, az alumíniummal, cinkkel, szilíciummal foglalkozó vállalatok szakmai szövetségei zúgolódnak. Guy Thiran, az Eurometaux európai iparági szövetség vezérigazgatója szerint, ha nem orvosolják a gondokat, akkor az eddigi üzembezárások és megszorítások hatása súlyosbodni fog, és hosszabb távon fölveti az Európán kívülre település lehetőségét. A másik erősen veszélyeztetett szektor a műtrágya-előállítás.

Brüsszelben amiatt aggodalmaskodnak, hogy a Gazprom orosz állami gázipari

óriásvállalat nem kínál extra kapacitást az európai gázpiacon tapasztalható nyomás

enyhítése érdekében. Decemberre az Európai Bizottság új gázpiaci szabályozásra tesz javaslatot az ellátásbiztonság javítása, a tárolási kapacitások jobb kihasználása, illetve annak érdekében, hogy a vezetékeken gyorsan és pótlólagos költségek nélkül lehessen megfordítani az áramoltatás irányát.

A Bizottság szerint az európai zöldítő törekvések jövőbe mutató megoldásként és nem a gondok forrásaként értelmezendők. Az, hogy mi számítson zöldnek, újabb vitát váltott ki az uniós országok között. Tíz tagállam felszólította Brüsszelt, hogy az atomenergia-felhasználást – lévén az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás – tegye a zöldprogram támogatandó részévé. A hangadó állam Franciaország, amely erősen támaszkodik az atomerőművekre. A további kilenc közt – Finnország mellett – jóval fejletlenebb országok vannak, az unió keleti térségéből: Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

A zöldszemléletet hirdető brüsszeli értelmezéssel gyökeresen ellentétes Vlagyimir Putyin álláspontja. Szerinte a megújuló energia ugyan jó dolog, de a szélenergia előállítását nehéz tervezni, és az időjárás is keresztülhúzhatja a számításokat. Putyin tétele szerint az áramszűke okozza a gázárak emelkedését, nem pedig fordítva. Emellett a gáztároló kapacitások elhanyagolását is szemükre hányta az európai országoknak.