Magyarország

Több mint tízezer résztvevőt várnak a hétvégi 36. Spar Budapest Maraton futófesztiválra

Published

on

Fotó: Adrián Zoltán

A Pesti Hírlap Kocsis Árpáddal, a BSI ügyvezető-versenyigazgatójával beszélgetett a fővárosról, az agresszív autósokról és a hosszútávfutás trendjeiről.

Mitől lesz jó egy maraton?

Mint maratonfutó tudok rá válaszolni. Szerintem a környezet, a frissítés, a szurkolók és a futótársak tesznek jóvá egy maraton, és ezekben mi egészen kiemelkedőek vagyunk. A frissítésünk például világra szóló, azt nagyon szokták dicsérni. Van több mint harminc zenész pontunk is, ami vonzza a szurkolókat is, bár az igaz, hogy talán többen is kijöhetnének szurkolni. A koronavírus-járvány előtti időszakban 4-5000 külföldi futó is eljött futni, ami egy óriási szám. Persze, Berlinben vagy Londonban többen vannak, de ott tízszer ennyien is futnak. Az útvonal is végig gyönyörű. Egy maraton rendkívül hosszú, 42 kilométer, és mi ezt itt, a város közepén tehetjük meg. Annyi helyen futottam már félmaratont, maratont a világban, amiknek az útvonala a városok kevésbé szép részein vittek, ipari övezetekben, töltéseken, gát mellett. Budapesten ilyen nincs.

Mennyire futóbarát város Budapest?

Szeretjük azt gondolni, hogy nincs annyira sok zöldterület, pedig futás szempontjából nagyon jó adottságokkal rendelkezik, ott a Margitsziget, a Városliget, a Népliget, a Merzse-mocsár vagy az 5 kilométer hosszú Római-part, és itt vannak a budai oldalon a hegyeink, dombjaink is. Egy budapestinek nem lehet kifogás, hogy nincs a néhány kilométeres körzetében olyan hely, ahol ideális futni. Nagy divat az utcákon is futni, a Covid előtti időkben elözönlötték a turisták a Duna partot is reggelente, mert ott is kiváló futni. A Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetségénél mi koordináljunk a futópályaépítő programot, és a szövetség alelnökeként mondom, minden évben 10-15 futópályát adunk át az országban. Ezek a rekortános futópályák is szintén mágnesként vonzzák az embereket.

Nem kapnak fenyegetéseket az autósoktól?

Őrültek mindenhol vannak, kutyások, nem kutyások, szemetelők, autósok, kerékpárosok, dohányzók, nemdohányzók, futók. 20-25 éve ez még tényleg komoly probléma volt, de nem hiszem, hogy napjainkban is az lenne. Egyrészt itt az új technológia, a Google, a Waze és sok-sok minden. Amikor egy autós ránéz ezekre, rögtön látja, mit és merre kell kerülni. Másrészt 15 éve rendkívül sokat fordítunk arra, hogy eljuttassuk a versenyekkel kapcsolatos információkat. Harmadrészt pedig a Fővárosi Önkormányzat nagyon szépen szabályozza, mennyi futóverseny lehet Budapesten. Van 3 óriási, amik esetében tényleg oda kell figyelni a közlekedésre, van másik 6, ami lokális, azok már nem nagyon befolyásolják a város életét, és van még néhány zöldövezetben lévő. Igazából sokkal kevesebb futóversenyt tartanak a városban, mint amit az emberek szeretnek gondolni. Ráadásul annyira megnőtt a futók száma, hogy ma már minden agresszív autósnak van egy családtagja, barátja, munkatársa, utcában lakó, akire büszke lehet, hogy futott. Úgy már sokkal nehezebben tudok szidni valamit, ha ott van az én ismerősöm, rokonom, barátom.

Azután, hogy változott Budapest vezetése, változott a főváros hozzáállása is a versenyekhez?

Nem derült még ki, ugyanis a Covid miatt nagy szilenciumban szervezzük az eseményeket, de nagyon pozitív megbeszéléseken vagyunk túl arról, hogyan tovább és miképpen. Most a legnagyobb probléma a budapesti futóversenyekkel, hogy zajlik a metróépítés, a Lánchíd felújítása, a pesti rakpart átépítése. Ezek a viszonylag jól, problémamentesen zárható részek nem állnak jelenleg a rendelkezésünkre, de túl fogjuk élni, és néhány év múlva ismét teljes erővel oda tudjuk tenni magunkat.

Egy korábbi interjúban azt jósolta, hogy 2022 tavaszán futórobbanás jöhet. Miből gondolja?

Van egy 10 bolttal rendelkező futóbolt hálózatunk is, és azt tapasztaltuk, hogy mindenki futócipőt vesz. Na, most az emberek nem úgy vesznek a futócipőt, hogy aztán betegyék a szekrénybe, aztán felkapják, amikor elmennek az Operába, hanem használják is. A versenyek létszáma ugyan most csökkent, de ha kimegyünk a Margitszigetre például, azt látjuk, hogy a futók gyakorisága nem csökkent. Ráadásul hódít az egészséges életmód is, emiatt aztán robbanást várunk nemcsak Magyarországon, hanem egész Kelet-Európában. Annyit módosítok, hogy ez most ’22 tavaszán vagy ’22 őszén vagy netán ’23-ban lesz, azt nem lehet tudni. Amikor ezt mondtam, azt hittük, hogy hamarabb vége lesz a járványnak.

Milyen trendeket lehet megfigyelni a hosszútávfutásban?

Egy óriási trend van: több mint egy óra hosszával megnőtt a maraton teljesítésének az átlagideje. Most jelent meg egy amerikai publikáció, amiben az elmúlt 30 év több mint 10 ezer versenyének adatait nézték meg. Amikor én ’88-ban az első maratonomat futottam, egy 4 órás, 4 óra 10 perces maraton már ilyen ősidőnek számított, a mai világban viszont 4 óra 30, 4 óra 40 perc az átlagidő. A London Maratont volt, aki 8 óra 30 perc alatt futotta le. Senki ne értse félre, ez egyáltalán nem probléma. Van egy csomó ember, akinek nem az a célja, hogy egyéni csúcsot fusson, és menjen, mint az őrült végig, hanem hogy csak úgy végigcsinálja a maratont szép, kényelmes tempóban. Ez egyébként ugyanúgy igaz a 10 kilométerre is. A mi szintidőnk sokáig 65-70 perc volt, most már 90 perc, mert emberek sokasága jelent meg, akik 8-9, 9 és fél perces tempóval tudja teljesíteni a távot. Ők is futómozgást végeznek, mégha lassabban is. A maratonnál jelenleg 5:30 a szintidő, de el fog jönni az idő, amikor ki kell tolni Budapesten is 6 órára, mert sokan úgy fognak beérkezni. Egyre inkább fitneszként, és nem sportteljesítményként tekintenek a maratonra, ez a világon a tendencia.

Hogyan próbálják zöldíteni a maratonokat?

Van egy szövetségünk, a Nemzetközi Maratoni és Hosszútávfutó Szövetség, aminek 100 országból 500 verseny a tagja, ahol mindenki folyamatosan azon dolgozik, hogyan zöldítsük a versenyeket. Legyen zöld felvezető autó? Jöjjenek az indulók kerékpárral? Hogyan oldod meg a frissítést? Ne adjunk szórólapokat? Ne adjunk pólókat? Ha adunk, akkor környezetbarát pólót adjunk és ne műanyagot? Sok-sok dolog van. Az egész szakma keresi a megoldást, hogyan lehetne a 21. században másképp, zöldebben, fenntarthatóbban szervezni a versenyeket. Pár éve a London Maratonon felszívódó moszatból készült zacskókkal próbálkoztak, de nem aratott nagy sikert. De ahogy kitalálnak valamit, mi is folyamatoson vezetjük majd be a megoldásokat.

Legnépszerűbb cikkeink

Exit mobile version