Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Mindent megtudhat hazánk madárvilágáról

Létrehozva:

Szalakóták (Coracias garrulus), népies nevükön kékcsókák, a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2020. április 29-én. | Fotó: MTI / Kovács Attila

Megjelent a Magyarország madáratlasza című könyv, amely 800 oldalon mutatja be 420 vadon előforduló hazai madárfaj elterjedését, állománynagyságát, természetvédelmi helyzetét.

A kötet 1,5 millió karakternyi szöveggel, 1700 térképpel és grafikonnal, másfélszáz fotóval jelent meg az Agrárminisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közös kiadásában, több száz madárfelmérő és kutató tíz évnyi munkája eredményeként – olvasható az MME MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

A könyv elkészítéséhez több mint 1600 felmérő, többségükben az MME önkéntese mintegy 100 ezer órányi munkával összegyűjtött adatait elemezték modern számítógépes módszerekkel. 64 szerző, 15 lektor és 6 szerkesztő dolgozott a könyv összeállításán, amelyet 61 fotós képei illusztrálnak.

A madáratlasz, mint a közleményben felhívják rá a figyelmet, kereskedelmi forgalomban jelenleg nem kapható, a nyomtatott példányokat a felmérők, szerzők és a szakmai közönség között terjesztik a kiadók, de a könyv teljes anyaga, kiegészítve az összefoglaló táblázatokat tartalmazó elektronikus mellékletekkel és a modellezési háttéranyagokkal elérhető a madaratlasz.mme.hu internetes címen.

A csaknem egy évtizede megkezdett munka során olyan fejlesztések történtek, amelyek a hazai madártani adatgyűjtés kereteit is hosszú távra meghatározzák és magán az atlaszon is túlmutatnak. Elindult például a Madáratlasz Program (MAP), amely egy elektronikus, interneten elérhető adatbázis formájában a madártani adatok folyamatosan frissülő, térképekkel illusztrált gyűjtőportáljává alakult (map.mme.hu). A nemzetközi tapasztalatoknak köszönhetően úgynevezett sokváltozós módszerekkel, újszerű térképi megjelenítéssel, több száz térképen mutatja be az atlasz azt, hogy hol és milyen számban fordulnak elő az egyes fajok.

Az 1999 óta futó Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program pedig most már két évtizeden átnyúló adatbázisa számos faj esetében lehetővé tette az állományváltozás részletes bemutatását, elemzését és az állománysűrűségi térképek elkészítését.

Legnépszerűbb cikkeink