Hangulatjavító jövedelemadózás

A személyi jövedelemadó központi kérdése ma egyértelműen a jövő évi adó-visszatérítés, aminek valójában semmi köze az adózáshoz – olvasható F. Szabó Emesének a friss 168 Óra hetilapban megjelent, Pénzszórás szja-alapon című írásában.

Egyelőre javaslat még nincs a 2022. évi adó-visszatérítésről, de az már biztosnak látszik, hogy februárban jelentős osztogatásba kezd a kormány. Az ígéret szerint 5,5 százalékos GDP-adat esetén 2022 februárjában minden gyereket nevelő állampolgár visszakapja a 2021-ben befizetett adóját az átlagbér összegéig. 

Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-videóban részletezte, kik és mi módon kaphatják vissza 2021-ben befizetett adójukat. Valójában persze azt is mondhatta volna, hogy februárban csak úgy kiutalnak majd kétmillió magyarnak egy jelentősebb összeget, ez talán plasztikusabban kifejezte volna, miről lesz is szó. Ennek a visszatérítésnek ugyanis annyi köze van a jövedelemadózáshoz, mint a vasárnapi ebédnek a déli harangszóhoz.

Az átlagbér nagyjából 440 ezer forint lesz 2021 végére, ennek az adója pedig 66 ezer forint, tehát amit visszakapnak az emberek, az legfeljebb tizenkétszer 66 ezer forint, azaz 792 ezer forint. Varga szerint ezt azok kaphatják meg, akik jogosultak a családi pótlékra, ám mindkét szülő igénybe tudja venni. 

Ha hihetünk a pénzügyminiszternek, és tényleg a már befizetett adónkat kapjuk vissza, nem pedig valami pénzt valami jogcímen, az azt jelenti, hogy aki két vagy több gyereket nevel, az sokat nem fog látni ebből a jóból. A családi adókedvezménnyel ugyanis viszonylag könnyű lenullázni ezt az összeget. Ha a szülő egy gyerek után vesz igénybe adókedvezményt, az havonta tízezer, egész évre 120 ezer forint. Két gyerek után 40 ezer forint a kedvezmény, ez egész évre 480 ezer, vagyis 792 ezer helyett 312 ezer forint visszatérítéssel lehet számolni az átlagbér szintjén. A teljes 792 ezer forinthoz 700 ezer forint feletti fizetés kell. Három gyerek után nem jár vissza semmi, hiszen már adót sem kellett fizetni az átlagbér után.

Nem most fordul elő először, hogy a kormány hangulatjavító intézkedésként használja a jövedelemadózást. Már az egykulcsos szja bevezetése is ebbe a kategóriába tartozott, hiszen szakmai érvek nem igazán szólnak az egykulcsos adó mellett, az igazán szakmaiatlan lépés azonban az egy számjegyű, azaz kilencszázalékos jövedelemadó bevezetése lett volna. Ez már a kapuban is volt, csak a koronavírus-járvány írta felül a 2019-ben még halálosan komolyan gondolt terveket.

A kilencszázalékos kulcs bevezetése igazi ön-tökönszúrás lett volna. Látszólag ezzel mindenki jól járna, hiszen kevesebb az adó. Valójában azonban százezer forintnál ez mindössze hatezer forint pluszt jelent havonta, vagyis a legalsó szegmensben ez az adócsökkentés nem sokat érne, havi szinten nem javulna érdemben a legkisebb jövedelműek pozíciója. Följebb viszont már igen, hiszen egymillió forint esetében havi szinten 60 ezer forint a különbség, egy közepes képességű mobiltelefon ára. Vagyis nem mindenki számára egyformán nyerő az adócsökkentés.

ph

(Kiemelt kép: MARJAI JÁNOS – MTI)