Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Most döntenek a veszélyhelyzetről

Létrehozva:

Az Országgyűlés ma, lapzártánk után fogadhatja el a kormány azon javaslatát, amely 2022. január 1-jéig meghosszabbítaná a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet.

A kormány egy szeptember közepén kiadott közleményben azzal indokolta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy a világjárvány továbbra is tart, a delta vírusmutáns terjedése miatt egész Európában és Magyarországon is nő a fertőzöttek száma, és ez továbbra is szükségessé teszi a járvány elleni védekezést és a gyors cselekvőképesség fenntartását. Szerintük az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták a járvány elleni védekezést. A kormány jelezte ugyanakkor, hogy a veszélyhelyzet a jövő évi határidő előtt is megszűnhet, ha azt a járványhelyzet lehetővé teszi.

Egy hete a parlament első őszi ülésén a DK-s Arató Gergely ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kormánynak csak azért hosszabbítja meg a veszélyhelyzetet, hogy dömperezhesse a közpénzt a költségvetésből a számukra kedves célokra. Az, hogy a kormány már másfél éve fenntartja a veszélyhelyzetet, Arató szerint azt bizonyítja, hogy az Alaptörvény fabatkát sem ér. Az LMP-s Keresztes László Lóránt pedig arról beszélt, hogy jól látható, hogy a kormány tagjaiban nincs felelősségérzet. Keresztes szerint a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli jogrenddel, így a veszélyhelyzet meghosszabbítására nemet fognak mondani. Orbán Viktor akkor egyébként arról beszélt, hogy a nyár során felkészültek a negyedik hullámra, van elegendő gyógyszer és kórházi kapacitás.

A veszélyhelyzetet először a járvány első hulláma idején, tavaly március közepén rendelték el és egészen június közepéig volt hatályban. Ahogy a HVG emlékeztet, a március végén elfogadott felhatalmazási törvénnyel ez idő alatt az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a kormány 127 veszélyhelyzeti rendeletet hozott saját hatáskörben. Olyanokat, mint például a határellenőrzés visszaállítása, a felsőoktatási intézmények és közösségi létesítmények bezárása, a rendezvénytilalom, a maszkviselés vagy a fizetési moratórium.

Június közepén eltörölték a veszélyhelyzetet és a kormány azt hangoztatta, hogy ezzel lemondott a rendeleti kormányzás eszközéről is, ám megalkották és elfogadták az úgynevezett átmeneti törvényt és a járványügyi készültségről szóló törvényt, melyekkel biztosították, hogy a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletek jelentős részben hatályban maradhattak. A járvány második hullámának berobbanása után, tavaly november 10-től aztán a kormány ismét kihirdette a veszélyhelyzetet. Az idén február elején véget ért második veszélyhelyzeti időszakban újabb csaknem 100 veszélyhelyzeti rendeletet hozott a kormány.

ph

 

(Kiemelt kép: BRUZÁK NOÉMI – MTI)

Legnépszerűbb cikkeink