Gulyás Gergely a norvégokkal harcol

Reagált a norvég külügyminisztérium a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter szavaira.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) nemzetközi szerződését „gyökeresen eltérő módon értékeli” a norvég és a magyar kormány, írta a norvég külügyminisztérium a Népszava megkeresésére. A lap azután tett fel kérdéseket a norvég minisztériumnak, hogy Gulyás Gergely azt nyilatkozta, 2022-ben az Európai Tanácsnak érdemes lenne megújítania az EGT-ről szóló szerződést. Mivel a szerződés csak minden tagállam aláírásával érvényes, a magyar kormány megvétózhatná azt.

Oslo írásos válaszában annyit reagált Gulyás felvetésére, hogy az 1994-ben megkötött EGT-szerződés nem tartalmaz lejárati időt, így meghosszabbításra sincs szükség. Az EGT-szerződés értelmében Norvégia, Izland és Lichtenstein bár nem kívántak csatlakozni az Európai Unióhoz, részei lettek a tagállamok belső piacának, így részesülnek az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlásából származó előnyökből, ugyanakkor cserébe hétévente egy meghatározott összeget kifizetnek az EU fejletlenebb tagállamainak, Norvégiában erre az úgynevezett Norvég Alapot hozták létre.

Gulyás váratlan felvetésének oka a magyar kormány Norvég Civil Alapról szóló vitája. A 77 milliárd forintos Norvég Alap öt százalékát civil szervezetek támogatására kell elkölteni, de a két ország kormánya nem tudott megegyezni a 2014-2021-es ciklusra jutó források elosztásáról. Az elosztást korábban a magyarországi Ökotárs Alapítvány végezte, de a magyar kormány „sorosistának” nyilvánította a szervezetet és nem fogadta el pályázatkezelőként. Ezen négymilliárdos tétel miatt a teljes Norvég Alapról sem tudott megegyezni a két kormány határidőre, így a norvég fél arra jutott, hogy megegyezés hiányában elvesztek a támogatások Magyarország számára.

168 / PH