Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Nem cáfolták a lehallgatást Pegasus-ügyben

Létrehozva:

Képünk illusztráció: elhelyezik a zárt ülést jelző táblát az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ülése előtt az Országgyűlés Irodaházában 2017. november 21-én. | Fotó: MTI / Soós Lajos

2050-ig titkosították a Pegazus kémszoftver ügyében összehívott bizottsági ülés anyagát.

A nyilatkozatok alapján viszont könnyen lehet, abban sem lesz sok köszönet, ha egyszer feloldják a titkosításokat. Az egyik résztvevő szerint ugyanis az ülés egyetlen pozitívuma, hogy határozatképes volt.

Még idén júliusban derült ki, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervek jó eséllyel megfigyelhettek magyar célpontokat, az Orbán-rendszerrel kritikus üzletembereket, újságírókat, fotósokat, politikusokat, ügyvédeket, sőt akár civileket is egy izraeli kibercég, az NSO kémprogramjával, a Pegazussal. Ahogy az ügy kirobbanásakor a Direkt36 írta, a Pegazus annyira komoly kiberfegyvernek számít, hogy a fejlesztője csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak.

Az oknyomozó projektben összesen 17 szerkesztőség vett részt – például a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde. A júliusban közzétett cikk szerint a célszemélyek listáján 300 magyarországi telefonszám szerepelt. A vizsgálatok során később az is kiderült, hogy a célszemélyek többségének a készülékét valóban feltörték.

 

Ne legyünk nevetségesek

Az üggyel kapcsolatban Pintér Sándor belügyminiszter korábban azt mondta, hogy 2010 óta Magyarországon senkit sem hallgattak le illegálisan, ami nem azt jelenti, hogy nem hallgattak le senkit, csak azt, hogy a lehallgatások szerintük teljesen jogszerűek voltak. Varga Judit igazságügyi miniszter pedig arról beszélt, hogy szerinte sok a veszély, ami a modern államokra leselkedik, ezekre pedig fel kell készülni. Mint mondta, komoly probléma lenne szerinte, ha nem állnának a magyar hatóságok rendelkezésére ilyen eszközök. „Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van” – fogalmazott Varga, amivel tovább erősítette a gyanút.  

Július végén aztán egyszer már összeült a héttagú nemzetbiztonsági bizottság, hogy kivizsgálják az esetleges lehallgatásokat és a lehallgatások jogszerűségét. Az ülésre ellátogatott Pintér Sándor belügyminiszter is, azonban a bizottság négy kormánypárti tagja nem ment el, úgyhogy az ülés határozatképtelen volt.

 

Nincsenek válaszok

Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke a zárt ülés utáni sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy ezúttal a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett az ülésen. Mivel az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította, azt nem tudta elmondani, miről volt szó, csak azt, amiről nem. Nem hangzott el válasz például arra kérdésre, hogy a magyar állam vásárolt-e a Pegazus kémszoftverből, ám nem kaptak az ülésen egyértelmű cáfolatot arra sem, hogy használták-e a Pegazust újságírók és politikusok megfigyelésére.

A bizottság ellenzéki tagjai Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) ténymegállapító albizottság felállítását kezdeményezték, amit a bizottság kormánypárti képviselői leszavaztak. A bizottság elnöke szerint azért lett volna fontos egy ilyen ténymegállapító bizottság felállítása, mert tagjai betekintést kaphattak volna az ügyre vonatkozó iratokba a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok nyilvántartásában, és meghallgathatták volna a szakszolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna nyilatkozatot tenni.

Az némi örömre adhat okot, hogy Pintér Sándor arra mutatott nyitottságot, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál, és tájékozódjon a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatáról.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista tagja a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az ülés egyetlen pozitívuma, hogy határozatképes volt. Érdemi, egyértelmű válaszokat azonban nem kaptak, csak erősödött a gyanú, hogy Pegazus-ügyben titkolóznak és ködösítenek.

Ungár Péter, a bizottság LMP-s tagja azt emelte ki, hogy bár a nemzetbiztonsági tevékenység, például kémszoftver használata valóban fontos nemzeti érdek, azt azonban jó lenne tudni, hogy ez hány esetben történt valóban nemzeti érdekből és hány esetben csak azért, mert az Orbán Viktor érdeke volt. „Az a mi kérdésünk, hogy vajon mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével” – fogalmazott a politikus. Erre sem kaptak választ. Ungár is megerősítette Molnár szavait, miszerint megy az egymásra mutogatás és a ködösítés.

Arra a felvetésre, hogy így egyáltalán el tudja-e még látni ellenőrző funkcióit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, a szocialista Molnár Zsolt úgy fogalmazott, hogy ennek az ügynek a végére két dolog tehet pontot: egy korrekt ténymegállapító vizsgálat, vagy a 2022-es kormányváltás.

PH

Legnépszerűbb cikkeink