Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A kormány kimondta a halálos ítéletet a vályogházakra: nem nyújt támogatást a felújításukra

Létrehozva:

Gáborék fürdőszobája | Fotó: Adrián Zoltán

Fekete Norbert teljes, „Romos vályogházból modern otthon” című cikkét elolvashatják a 168 Óra hetilap friss számában. Keressék az újságárusoknál, vagy fizessenek rá elő a 168.hu-n.

Az energetikai indokok ellenére több felújított ház is bizonyítja, hogy egy épület lehet egyszerre energiatakarékos és öko. Gábor és felesége, Viktória öt évvel ezelőtt bontásra ítélt házat vásárolt meg egy kis Sopron környéki faluban, mára az épület helyi védettségét élvezi. A pár otthona a tökéletes ellenpéldája annak, amire a kormányzat hivatkozik a vályogházak felújítási támogatásának ellehetetlenítésekor.

Idén nyáron tették közzé Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiáját (HTÉS). A stratégia egyik fő célja a hazai épületállomány épületenergetikai és dekarbonizációs fejlesztése 2050-re. A HTÉS szerint a vályogházak nem felelnek meg a modern energetikai követelményeknek, bár az indoklásban inkább szociális, elhelyezkedési és állapotbeli problémákat sorolnak fel.

Bihari Ádám, a Környezettudatos Építők Szervezetének (KÖRÉPÍTŐK) elnöke szerint a vályog nem egy idejétmúlt építőanyag. Hozzátette: egy uniós rendelet alapján a vályogfalazatú épületek maradéktalanul kielégítik a természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó követelményeket.

„Az épületfelújítási előírások nincsenek tekintettel a vályogházak speciális tulajdonságaira”, mondja Lányi Erzsébet. A Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének egyetemi docense 15 éve foglalkozik azzal, hogy úgy lehessen felújítani a vályogházakat, hogy az eredeti szerkezetet megtartva feleljenek meg a mai kor követelményeinek.

Gáborék az eredeti házhoz hozzáépítettek még két szobát, így egyszerre újítottak fel és építettek a semmiből vályogtechnológiával. Kifejezett szándékuk volt, hogy kizárólag természetes anyagokat használjanak. A háznak nincs alapozása, a padló alatt fél méterrel kavics-, homok- és geotextilréteg váltja egymást. Laikus számára riasztó lehet egy alapozás nélküli épület, de Gábor több statikussal megnézette a falakat, mielőtt belefogtak a felújításba. 

A villanyvezetékeket igen, de a vizes- szerelvényeket nem bírja el a vályog, ezért a fürdőszobába előtétfalat építettek bontott téglákból. Ez talán a legjelentősebb „nem hagyományos” megoldás az épületben, azonban nem befolyásolja a ház falainak szellőzését.

Lányi Erzsébet szerint abban, hogy a kormány elzárja a támogatásokat a vályogházak elől, az energetikai és ökologikus gondolkodás ellentmondásai fedezhetők fel. „Az energiahatékonyságot korszerű, de súlyosan környezetszennyező anyagokkal próbálják megoldani, polisztirollal és egyéb műanyagokkal.” 

Gáborék anyagilag nem jöttek ki jobban egy gyorsszerkezetű háznál, de úgy saccolják, a téglaépületnél mindenképpen olcsóbb volt. Nekik pedig megérte, mert egészségesebb levegőjű és természetközeli otthonban élhetnek.

Legnépszerűbb cikkeink