„Az emberi jogok nem eladók”

200 millió vakcinát ajánl fel az unió a világ rászoruló országainak, tudatta az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében.

Ursula von der Leyen beszélt a klímaváltozásról, a helyreállítási alapról, valamint a jogállamiságról és a médiaszabadságról is.

Európának közös akaratra van szüksége, ez pedig sikeresen megmutatkozott a koronavírus-járvány idején. Míg a vakcinaprogrammal sikerült az uniós polgárok jelentős részét beoltani, a helyreállítási alappal újra tudják indítani a tagállamok gazdaságát, a Zöld New Deallel pedig elősegítik a klímaváltozás elleni küzdelmet – mondta von der Leyen. Bejelentette, hogy az Európai Bizottság 2022 közepéig 200 millió dózisnyi oltást adományoz a legrászorulóbb országoknak, következő célként ezért egy olyan új egészségügyi programot jelölt ki, ami 2027-re biztosítja majd, hogy egyetlen járvány se okozzon a jövőben akkora kihívást, mint a koronavírusé.

„Görögországtól Franciaországig az erdőtüzek, Nyugat-Európában pedig az áradások megmutatták, hogy a kílmaváltozás valódi probléma, amit egyedül az ember okozott” – mondta Von der Leyen kiemelve, hogy az összeurópai károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal csökkentik az 1990-es értékhez képest.

Beszélt az afganisztáni kivonulásról is, ennek kapcsán mondta el, hogy az EU továbbra is kiáll az afgán nép mellett. Szükség van egy védelmi unióra, és egy közös információs központra is – tudatta. „Az emberi jogok nem eladók semmilyen áron” – szögezte le. Felidézte: Minszk hibrid hadviselést folytat a lengyel, a litván és a lett határhoz küldött menekültekkel. Ezt elítélte, ugyanakkor szerinte létre kell hozni egy európai migrációs rendszert.

Szóba hozta az uniós intézményekkel szemben hadat üzenő kormányokat is. Név szerint ugyan nem említette a magyarországi és a lengyelországi helyzetet, azt viszont igen, hogy „egyes tagállamokban aggasztó az európai értékek helyzete, és az Európai Bíróság ítéleteit minden tagállamnak be kell tartania” – szögezte le. 

Végül kiemelte, hogy az elmúlt években három európai tagállamban, Máltán, Szlovákiában és Hollandiában is történt újságíró-gyilkosság, többeket pedig támadnak és fenyegetnek „azért, mert be akarnak számolni egyes eseményekről”. Erre szeretne reagálni az Európai Bizottság azzal, hogy jövőre törvényt hoznának az Európai Unióban a média szabadságáról, ami védelmet nyújtana a médiában dolgozóknak.