Ha nincs más megoldás, jöhet a kötelező oltás

A teljes cikkért keresse a legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő rá a 168.hu-n!

Vajon elérhető-e a nyájimmunitás a Covid-betegség vírusa ellen anélkül, hogy az oltást kötelezővé tegyék? A delta vírusvariáns esetében 90 százalék körüli oltottsági szint kell ahhoz, hogy mindenki védett legyen. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilapot ajánljuk.

„Immunológusként és egy nagy egyetemi kar dékánjaként is úgy gondolom, hogy indokolt lenne kötelezővé tenni az oltást, különösen olyan munkahelyeken, oktatási intézményekben, ahol nagy a fertőzés terjedésének lehetősége. A COVID-19 ugyanis a társadalom egészét veszélyezteti, miközben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az oltások súlyos mellékhatást nem okoznak” – így vélekedik Kacskovics Imre professzor, az ELTE immunológiai tanszékének vezetője, a Természettudományi Kar dékánja. A szakértő szerint a vakcina az egyén és a társadalom egészségének legfőbb biztosítéka.

„Nagyon nyomós ok kellene ahhoz, hogy kötelezővé tegyék a védőoltást, hiszen egy ilyen döntés az emberi önrendelkezési jog súlyos korlátozása, elveszi az egyén szabadságát arra, hogy maga dönthessen egy súlyos beavatkozásról” – ez az álláspontja Asbóth Mártonnak, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet magánszféraprojekt-vezetőjének, az ELTE jogi kara oktatójának.

Manapság a világ 15 országában vezettek be olyan intézkedéseket, amelyeket kötelező oltásnak hívnak, miközben különféle jogkövetkezményeket kötnek hozzájuk. Általában az egészségügyi intézményeknek írják elő az oltási kötelezettséget olyan munkatársaik számára, akik közvetlen kontaktusban vannak a betegekkel. Ilyen például Nagy-Britannia, Olaszország és Magyarország is.

A kötelező oltásokkal kapcsolatban a WHO etikai irányelvei emlékeztetnek arra, hogy amennyiben egy állam előírja a vakcinák felvételét, úgy a „vétkesség nélküli felelősség” elve alapján kártérítést kell fizetnie mindazoknak, akiket valamilyen hátrány vagy egészségkárosodás ér az oltás miatt. Asbóth Márton a 168 Órának elmondta, hogy a kártérítési felelősség természetesen azokra a magyar egészségügyi dolgozókra is vonatkozik, akiknek a kormány döntése alapján kell beoltatniuk magukat. 

A világban számos módszerrel próbálkoznak, mielőtt kötelezővé tennék a COVID- oltást. Van, ahol az orvosokat premizálják, másutt az oltottakat jutalmazzák. Nagy-Britanniában az oltakozó fiataloknak ételutalványokat és bérletet adnak a tömegközlekedésre, Izraelben ingyen sört, az amerikai Washington államban marihuánás cigarettát.

„Lehet, hogy akár az oltási lottó bevezetése is jó módszer lenne” – tette hozzá Asbóth Márton. Abban viszont biztos, hogy a magyar állam még nem vetett be minden lehetőséget az oltások népszerűsítésére. A TASZ programvezetőjének álláspontja, hogy rá kellene erősíteni az állami kampányra, mielőtt a kötelezés eszközével élnénk. Ettől persze még a kérdések kérdése marad, hogy a nyájimmunitáshoz szükséges magas oltási arány egyáltalán elérhető-e a kampány erősítésével. Mert ha nem, akkor utolsó eszközként a TASZ programvezetője szerint sem marad más: mégis kötelezővé kell tenni az oltást.