Évente több mint kétmilliárd tonna érintetlen élelmiszer végzi a kukában

Ez kétszer nagyobb mennyiség a korábbi becsléseknél.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a brit Tesco tanulmánya szerint 2,5 milliárd tonna élelmiszert dobnak ki a termelők, kereskedők és fogyasztók, ami az élelmiszertermékek 40 százalékát teszi ki.

A korábbi kutatások 1,2 milliárd tonnára becsülték az éves élelmiszer-hulladékot, továbbá a gazdagabb országok mezőgazdaságainak pazarlását is jelentősen alábecsülték az új eredményekhez képest.

A kutatók évek óta próbálkoztak összerakni az adatokat az élelmiszer-hulladék valódi mennyiségéről. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint az ételhulladék a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 10 százalékáért felel. A legutóbbi átfogó vizsgálatot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete készítette 2011-ben, nagyjából 33 százalék lett az eredmény.

„A probléma súlyosabb, mint gondoltuk” – közölte Pete Pearson, a WWF élelmiszer hulladékkal foglalkozó csoportjának vezetője. „Évek óta tudjuk, hogy az ételhulladék és veszteség egy hatalmas probléma, amit ha minimalizálnánk, cserébe lecsökkentené az élelmiszerrendszer természetre és a klímára gyakorolt káros hatásait” – fejtette ki Pete Pearson.

A korábbi feltételezésekkel ellentétben, mely szerint a mezőgazdasági élelmiszer hulladék nagy részéért a szegényebb országok felelősek, kiderült, hogy a magas- és középjövedelmű európai, észak-amerikai és a fejlett ázsiai országok mezőgazdaságai adják a szektor ételhulladékának 58 százalékát.

A tanulmányt publikáló jelentés szorgalmazza, hogy a világ kormányai és élelmiszergyártó cégei alkalmazzák az úgynevezett „Célozni–Mérni–Cselekedni” megközelítést a probléma megoldásához. A stratégia szerint a vállalatok kijelölik a hulladékcsökkentési céljukat, megvizsgálják a többletet és veszteséget, majd a beszállítókkal és a fogyasztókkal együttműködve cselekednek.

Eddig a párizsi klímaegyezményt aláíró 192 ország közül csak 11 említette a nemzeti klímavédelmi tervében az élelmiszerpazarlás problémáját. Ezen terveknek is a többsége olyan afrikai országoktól érkezett, amik a betakarítás utáni veszteséggel küzdenek.

168.hu