Fergeteges elmebaj egy halálos áldozattal

Csapatnyi gazdag amerikai turista érkezik a hawaii Fehér Lótusz luxusszállodába, ők még nem tudják, de életük legpokolibb paradicsomi nyaralására. A nyitójelenetből kiderül, egyiküket tepsiben teszik fel visszafelé a repülőre, bár biztos csak az utolsó részből tudjuk meg, kinek végződött ennyire durván a vakációja. 

Rég láttunk együtt ennyi egzaltált, önimádó, komikus figurát, akik úgy viselkednek a szállóban, mint a Madagaszkárban a New York-i állatkert lakói, miután megérkeznek Afrikába. A személyzet a munkaköri leírás szerint körbeugrálja a városi jövevényeket, majd a hátuk mögött megbeszélik, hogy a sok király meztelen. Meg is kell szemlélnünk a spiri-okosságokat mantrázó techmilliárdosnő férjének hereduzzanatát, ami persze protézis, de már megelőlegezi, hogy itt nem lesznek tabuk. Lába kél egy hátizsáknak, amit a gazdag tinilányok csempésztek fel a repülőre, benne egy mexikói gyógyszertárt lepipáló drogkészlettel, a tesztoszterontól fűtött nászutas férj pingponglabdaként pattog és mindenért reklamál, miközben a próbaidős hostessnél megindul a szülés épp a szállodaigazgató Armond irodájában, aki kezd viccesen összeroppanni a nyomás alatt. 

A sorozatot filmszerűen forgatták, ettől időtlennek hat a napjainkban játszódó történet. Amúgy is szürreális ez a luxusbuborék, a cicaharc, hogy ki melyik lakosztályt kapja, a tengerre nézőt, vagy a privát medencéset. Nem csak első világbéli problémák kerülnek felszínre, a családi konfliktusok, a függőség vagy a magány univerzális témái ugyanúgy nem kímélik őket, mint az átlagos halandókat. Nem is minden szereplő bolondult még bele a gazdagságba, vannak a vakok közt félszeműek, akik időnként kimondják az igazságot, meg is kapják érte a kioktatást a mindent jobban tudó kiváltságosoktól. 

Az első rész még a karakterek felépítésével telik, de a másodiktól kezdve – amikor egymásnak eresztik a szállóvendégeket és a kis játszmáik ellen fellázadó személyzetet – hangosan lehet röhögni a szarkasztikus beszólásokon és a bohózatba illő abszurd jeleneteken. Mindjárt azon, hogy Armond bosszúból ugyanazt hajót foglalja le a kettesben romantikázni induló nászutasoknak és az anyja hamvait az óceánba szórni készülő, bogaras középkorú dámának. Egyikük se számít a másikra, bár az asszony (a zseniális Jennifer Coolidge, alias Stifler mamája) legalább örül, hogy ismeretlenül is eljöttek az anyja temetésére, és innentől elszabadul a fergetegesen szórakoztató, totális elmebaj.  

(A Fehér Lótusz, az HBO sorozata)

bo

(Kiemelt kép: HBO)