Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Világörökség lett Verespatak

Létrehozva:

Verespatak látképe | Fotó: AFP / Ionut Iordachescu

A világörökségi státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben.

A világörökség részévé nyilvánította kedden az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatakot és környékét az UNESCO Világörökség Bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán – közölte a Mediafax hírügynökség.

A döntést azonnal üdvözölte közösségi oldalán Klaus Iohannis román államfő. Úgy vélte: Verespataknak a hatóságok és a szakértők összehangolt erőfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlődésének a példájává kell válnia. A világörökségi státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben.

A kormánykoalíció második legnagyobb pártja, az USR-Plus közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen. A község polgármestere, Eugen Furdui azonban elégedetlen, szerinte a határozat kedvezőtlen a település lakói számára. Az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését – mondta.Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere viszont úgy látja, hogy a döntés lehetőséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben.    

A keddi verdikt annak a pernek a kimenetelét is befolyásolhatja, amelyben a kanadai Gabriel Resources társaság 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól. A társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation ugyanis megvásárolta a bányalicencet, de 15 évig hiába próbálkozott a felszíni bánya megnyitásához szükséges engedélyek beszerzésével. Ezeket a román állam intézményei nem bocsátották ki számára.

Románia Dacian Ciolos vezette szakértői kormánya 2016-ban kezdeményezte, hogy nyilvánítsák Verespatakot a világörökség részévé. Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Verespatakon ma is látogathatók azok a föld alatti járatok, amelyeket a római birodalom aranybányászai ástak 1900 évvel ezelőtt.

Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. Nyolc évvel ezelőtt, 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink