Food truck: mozgó konyha az utcán

Ha még nem lenne elég vendéglátóhely a Balatonnál, mostantól biztosan lesz: Kiskunhalason indult el június 4-én az idei food truck szezon.

A kerekeken guruló étkezdékkel a népszerű üdülő helyeken, fesztiválokon lehet majd találkozni.

A mozgó büfé nem új találmány, csak a szállító eszköz, a kocsik divatja változik, és a belőlük kínált ételválaszték. Nálunk kezdetben a virsli volt a sláger és a hamburger, ma már spanyol ételkülönlegességeket ugyanúgy kérhetünk, mint vegetáriánus fogást. 

A food truck kultusz hajnalán még babot, kávét, sózott marhahúst és kukoricadarát árult a texasi Charles Goodnight, akinek nevéhez kötik a műfaj kezdetét, az amerikai polgárháborúk időszakában. A marhahúspiac föllendülése miatt új helyekre terelték a csordákat a pásztorok, ezeken viszont – vasút híján – nem lehetett másként megoldani az ő étkezésüket. Goodnight és korai követői nemcsak a jól tartósítható ételeket vitték el utánuk, hanem egyben szakácsok, borbélyok és bankárok is voltak. 1872-ben egy Rhode Island-i újság szerkesztősége elé letelepült egy vendéglátós, aki az örökké kapkodva ebédelő újságírókon kívül az utca népének is árulta szendvicseit.

Európában már a középkortól ismertek voltak a kordélyaikból a katonákat és a hadi kíséretet tápláló ételárusok, a Távol-Keleten pedig gasztronómiai tradíció az utcai étkezés. A mi lacipecsenyéseink és a fagylaltjával házaló Bagamérink is ebbe a vonulatba tartozik, de igazi magyar food truck-ról a 2000-es évek eleje óta beszélhetünk. Akkor jelentek meg a régi autókból, teherautókból, iskolabuszokból átalakított járgányok, és ott kínálták szűk ételválasztékukat, ahol a legtöbb vendéget remélték.

Ezt azonban nem volt könnyű megtalálni. A fővárosban területfoglalási engedélyt kellett kérni a kerületi önkormányzatoktól. Amelyeknek választaniuk kellett a hagyományos vendéglátók egész éven át beérkező iparűzési adója, és a szezonális food truckostól várható bevétel között. Az „erősebb kutya” elvét követve kerületenként eltérő szabályozás alakult ki. Gyanakvás fogadta az élelmiszer-biztonsági hatóság részéről is az utcai ételárusítást. Végül olyan szabályt hoztak, hogy stabil háttérkonyha nélkül nem lehet mozgóárulni. 

A nem szívesen látott budapesti food truckosok a szezonban inkább nekiindultak az üdülőhelyeknek, ősztől pedig összeálltak egy udvarba a velük szimpatizáló kerületekben. A pandémia alatt a korábbi truck-osok nagy része más megélhetést talált, de mindig vannak újak, akik élvezik az „örökké az úton” életformát. A megkopott népszerűségű hamburgerért már nem is érdemes begyújtani a motort, feltölteni a raktárakat, tisztára seperni a háttérkonyhát. Valami új és szokatlan, extra kínálattal lehet csak berobbanni. A vendégekkel viszont nem lesz gond: a járvány alatt, az éttermekből kizárva mindenki megtanult menet közben, guggolva, járdaszegélyen ülve, autók motorháztetőjén enni.

Szikora Katalin