A magyar e-kereskedők külföldön is kereskednének (x)

Az e-kereskedelem kiugró növekedésre volt képes a 2020-as esztendőben. Mikor a legtöbb ágazat komoly nehézségekkel nézett szembe, eljött az online kereskedők ideje. Megvizsgáltuk, milyen trendek jellemzik a piacot, illetve milyen jövőkép rajzolódik ki előtte.

Elvitathatatlan, hogy a hazai e-kereskedelem a pandémia előtti években is jelentős növekedésre volt képes, noha ennek üteme természetesen elmaradt a tavalyitól. A korábbi években 16-20%-os éves növekedési ütemet láttunk, ez nagyságrendileg hasonló a regionális versenytársak eredményeihez.

2020-ban a hazai e-kereskedelem 45%-ot nőtt.

Ez csaknem háromszorosa annak a számnak, amit várhattunk, így nem túlzóak azok a szalagcímek, amelyek szerint a hazai online piac egy év alatt hármat nőtt. Ez természetesen nem lett volna lehetséges, ha nincsenek kijárási korlátozások, boltzárak és közösségi távolságtartást célzó kormányzati intézkedések, de fociban és e-kereskedelemben nem létezik a „ha” – fogalmaz a megkérdezett ügynökségi marketingszakértő.

A növekedés motorját ezúttal a megrendelési gyakoriság és az átlagos megrendelési érték növekedése szolgáltatta. Noha a pandémia megjelenése során azt gondolhattuk, hogy jelentős számú új aktív vásárló jelenik meg az online térben, hamar kiderült, hogy a növekedési plafon erősen érezteti a hatását. A GKI Digital és az Árukereső közös kutatása szerint a vásárlói bázis mintegy 80 ezer fővel bővült. Ez valójában nem vagy alig magasabb a 2019-es adatnál.

Ugyanakkor a 2020-as esztendő is megmutatta, hogy a hazai piac teret ad a fejlődésre és kiélezett versengés várható a piacvezető szereplők között. Nem meglepő, ha egyre több kisebb és közepes méretű áruház tervez külföldi piacnyitást. Sajnos nem tudunk reprezentatív kutatásról, ami a külpiacok felé irányuló terjeszkedési kedvet vizsgálta volna, de a legtöbb piaci szereplő és marketinges egyetért abban, hogy a reális arány 10-15% körül lehet. Ők azok, akik belátható időn belül megjelennének valamely külső piacon.

Továbbra is a közép-kelet-európai régió iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Ezeken a piacokon relatív jól finanszírozható a piacszerzés, a digitális marketing jó lehetőséget kínál az első megrendelők elérésére. Ezt követően megkezdődhez a forgalmi források skálázása, a megtérülési ráták vizsgálata, illetve az új reklámeszközök felkutatása. Noha az ár-összehasonlító oldalak azonnali forgalomterelést képesek biztosítani, jelentős ráfordítással kell számolni esetükben, ami megfelelő árréssel ellensúlyozható.

Egyelőre kevés sikerről számolhatunk be, amit a hazai alapítású webáruházak a külpiacokon értek el. Pozitív példaként hozható fel a hét külpiacon kereskedő Extreme Digital, amely az EU-tagsággal rendelkező szomszédos országok mellett Bulgáriában, Csehországban és Németországban is rendelkezik idegennyelvű webáruházzal.

Bátran ki lehet jelenteni, hogy tényleges piacszerzéshez a célországnak megfelelő helyi szolgáltatásokra van szükség; adott nyelven működő webáruházra, ügyfélszolgálatra és természetesen adott valutában elérhető fizetési lehetőségekre. Amennyiben ezek adottak, a hazai e-kereskedők megfelelő exportterv, tudatos digitális marketing és megfelelő logisztikai szolgáltatások birtokában sikeressé válhatnak a külpiacokon is.