A fények városából a fák városa lehet Párizs

Ha megvalósulnak az ambíciózus zöldítési tervek, 2030-ra Párizs lesz Európa legzöldebb fővárosa.

A metropolisz vezetése eltereli a belvárosból az autóforgalmat, megszüntet több tízezer parkolóhelyet, amelyek helyére több tízezer fa kerül – vagyis visszaadják a várost az embereknek.

Anne Hidalgo polgármester már első, 2014-es megválasztása előtt is a zöld értékek bevezetésével kampányolt, a természetet addig leginkább a tetőteraszokon és erkélyeken élvező párizsiak pedig bizalmat szavaztak neki. 

A városvezető nem csak ígért, rögtön hatalmas építkezésekbe is kezdett: máig csaknem 1500 kilométernyi biciklisávot adott át, kitiltotta az autókat a Szajna melletti rakpartokról, és gyalogosbaráttá tette a Bastille, a Nation és a Madeleine terek környékét. Három év múlva nem engedné be városába a dízelüzemű autókat – 2030 után pedig már a benzineseket sem. 

Eddigi legnagyobb beruházása a 250 millió eurós költségvetésű Champs Elysées-felújítás: a 2024-es nyári olimpiára a város 2 kilométeres főutcája egészen a Place de la Concorde-on álló Obeliszkig parkosított, fákkal, bokrokkal, éttermekkel és kávézóteraszokkal teli sétálóövezetté alakul át. A jelenlegi nyolcsávos, óránként 3000 autós által használt sugárútról fokozatosan elterelik a forgalmat, és új fasorokat ültetnek a már meglévők mellé. Közben megszüntetnek 70 ezer parkolóhelyet, így a belváros – az Eiffel-toronytól a Louvre szomszédságáig – sokkal tisztább levegőt szívhat.

A változásokért azonban nem mindenki lelkesedik egyformán. A taxisofőrök, illetve az autóslobbi hatalmas tüntetéseket szervezett még a karantén előtt. Aztán elnéptelenedtek az utcák, és mint minden metropoliszban, itt is újra kellett gondolni az egész nagyvárosi életet. 

Kidolgozták a „15 perces város” koncepcióját, hogy az alapvető szolgáltatások – az iskoláktól a tömegközlekedésig – mindenki számára negyedórán belül elérhetőek legyenek. Újabb biciklisávokat alakítottak ki, amiket a párizsiak „koronasávoknak” neveztek el; továbbá lezárták a Louvre-t a Bastille-jal összekötő Rue de Rivoli-t, egyelőre csak ideiglenesen, de egyre inkább úgy tűnik, mindenkinek jobb, ha így marad. 

Az olimpiára parkosítják az Eiffel-torony környékét is, és az eddig kétes hírű Seine-Saint-Denis külvárosban rendezik be az első zöld olimpiai falut. Az úszószámok medencéit a Szajna partján építik meg, a játékok után ezeket a város polgárai vehetik birtokba. Már négy új „városi erdőt” is telepítettek a Hôtel de Ville, a Gare de Lyon és az Opéra Garnier közelében – és ez még csak néhány új fa a tervezett 170 ezerből. A tervek szerint ugyanis 2030-ra a város 50%-át zöldnövényzet borítja majd. 

Bálint Orsolya