Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

„Bicikli mindig volt”

Létrehozva:

Karinthy Ferenc író 1963-ban | Fotó: Fortepan / Hunyadi József

Száz éve, 1921. június 2-án született Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg.  

Írói tehetségét, humorát, a csínytevés és a játék szeretetét apjától, Karinthy Frigyestől, túláradó életkedvét édesanyjától, Böhm Arankától örökölte.

Gyermek- és ifjúkorának egyik meghatározó élménye, hogy mindennapos vendég volt náluk Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Somlyó Zoltán, Móricz Zsigmond és a többiek. Ahogy később naplójában írta: „Gyermekkorom afféle cifra bohémvircsaftban telt, de ebéd, vacsora, ruha, nyaralás, bicikli mindig volt.” A másik meghatározó élmény a sport volt számára, kamaszkorától a Fradiban vízilabdázott, 1960-tól 1970-ig az FTC szakosztályi elnöke is volt.

 

Nem készült írónak

Apja 1938-ban bekövetkezett halála után ő lett a családfenntartó, ekkoriban kis zsinegüzletet működtetett, amelynek jövedelméből meg tudtak élni. Amikor a második világháború végén behívták katonának, hamis papírokkal bujkált az ostromlott fővárosban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) magyar-angol-olasz szakán 1945-ben szerzett diplomát, majd nyelvészetből doktorált.

Nem készült írónak, egyetemi éveiben inkább a nyelvtudomány, az alapos, elmélyült kutatómunka vonzotta, és a sportban elért sikereket is fontosabbnak tartotta az írásnál. Mégis, már az 1940-es évek elejétől írt novellákat, az írói pályára végül 1943-ban megjelent első regénye, a Don Juan éjszakájának sikere terelte. Akárcsak apja, ő is elsősorban novellistaként volt sikeres, hosszabb lélegzetű munkái, néhány regénye kivételével, egyenetlen minőségűre sikeredtek.

 

Ironikus realista

Kötetei közül kiemelkedik a Szellemidézés, amelyben a Karinthy család bohém, kavargó és sokszínű életébe nyújt betekintést, valamint a háborús élményeit, tapasztalatait felidéző Budapesti tavasz. A Ferencvárosi szívben sportélményeket, anekdotákat elevenít fel, az abszurd Epepében a modern kor elidegenedését tükrözi, míg a Budapesti ősz című regényben már-már szenvtelenül rögzíti az 1956-os eseményeket. Színműveit, egyfelvonásosait (Dunakanyar, Bösendorfer, Gellérthegyi álmok, Gőz) ma is műsorukra tűzik a hazai színházak.

Stílusának meghatározó jegye az iróniával, humorral fűszerezett realizmus volt, jól kidolgozott karakterekkel, érdekes cselekménnyel, alapos háttérrajzzal. Több írásából tévé-, illetve mozifilm is készült.

Fontos kortörténeti dokumentum az 1967 és 1991 között írott naplója, amelyet 1994-ben három kötetben jelentettek meg. Itt olvasható bejegyzései szerint élete utolsó éveiben egyre megkeseredettebbé vált, idegenkedve szemlélte az irodalmi és közéletet, a modern irodalmi törekvéseket nem értette. Életének utolsó évtizedét a depresszió árnyékolta be; 1992. február 29-én halt meg Budapesten. Karinthy Ferenc, avagy „Cini” alakjáról, egyéniségéről fia, a közelmúltban elhunyt Karinthy Márton nagy sikert aratott, Ördöggörcs – Utazás Karinthyába című háromkötetes regénye nyújt teljesebb képet.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink