Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Tasmán ördögök születtek Ausztráliában

Létrehozva:

Fotó: AFP / Mark Ralston

A számukra létrehozott vadmacskamentes övezet beválthatja a hozzá fűzött reményeket.

Kihalásuk után háromezer évvel újra erszényes, más néven tasmán ördögök születtek a vadonban az ausztrál kontinensen, ahol egy természetvédő civil szervezet telepített be 26 fiatal és egészséges példányt egy védett területre az elszaporodás reményében. Ausztráliából valószínűleg a dingók (vadkutyák) irtották ki a legnagyobb testű húsevő erszényes ragadozót, amely ma már csak Tasmánia szigetén fordul elő, és ott is kihalóban van egy gyógyíthatatlan rákbetegség, az állatok pofáját megtámadó fertőző arcdaganat miatt. 

Az Aussie Ark nevű természetvédő szervezet tavaly júliusban 15, szeptemberben pedig további 11 erszényes ördögöt helyezett ki egy 400 hektáros védett területre Barrington Topsban. A szervezet elnöke, Tim Faulkner történelminek nevezte a visszatelepítésre tett első lépést, amellyel az Aussie Ark az eddigi legnagyobb tasmánördög-tenyésztési programot hajtotta végre. A természetvédelmi szervezetek hétfői bejelentése szerint 7 kölyök született a rezervátumban. Szakértőknek sikerült megvizsgálniuk a nőstények erszényét, és azt állapították meg, hogy az újszülött apróságok tökéletes egészségnek örvendenek. A tasmán ördög nem veszélyes sem emberre, sem haszonállatra, de ha megtámadják, védekezik, és ilyenkor súlyos sérüléseket okozhat. 

A fiatal és makkegészséges tasmán ördögök betelepítésével a szervezet hozzá akar járulni a kontinentális fauna stabilitásához is. Faulkner szerint a tasmán ördög jelenti a kevés természetes megoldás egyikét a rókákra és az elvadult macskák problémájának megoldására, amelyek a kontinensen kihalt 40 emlősfaj többségének a kipusztulásáért felelősek. A vadonba elsőként kihelyezett erszényes ördögöket kerítés védi, később azonban meg akarják honosítani az állatokat kerülkerítetlen területeken is, ahol komoly veszélyekkel kell majd szembenézniük. A szervezet célja, hogy vésztartalékot képezzenek egészséges állatokból arra az esetre, ha a faj tényleg végveszélybe kerülne a fertőző pofadaganat miatt Tasmánián. A csak egyes fajok esetében fertőző rákbetegség az 1990-es évek közepén jelent meg, azóta az állomány 85 százalékát irtotta ki Tasmánián, ahol csupán 25 ezer egyed él a járvány elterjedése előtti 150 ezerrel szemben.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink