A síp elnémult

Puhl Sándort búcsúztatjuk.

Tegnap, hatvanöt éves korában tegnap elhunyt a világ valaha volt legjobb labdarúgó játékvezetőinek egyike, Puhl Sándor. 15 éves korában vezette első mérkőzését a megyei bajnokságban, később világbajnoki- és BL-döntőig jutott, és négyszer választották meg a világ legjobb sípmesterének.

Világsztároknak és megyei „sztárocskáknak” is ugyanúgy vezetett meccset: igazságosan. Tán azért is lett a világ legjobb játékvezetője, mert soha nem felejtette el, honnan indult. Akkor sem, amikor világbajnoki, UEFA-kupa vagy épp Bajnokok Ligája finálét vezetett. 

Neki nem kellett videóbíró: pontosan tudta, mikor mit kell ítélni. Az 1994-es világbajnoki döntőben látta, hogy a brazil Romário lesen volt, pedig a partjelző nem emelte fel a zászlóját. Ahogy azt is látta az 1997-es Bajnokok Ligája- döntőben, hogy az asszisztens hiába jelez lest, Karl-Heinz Riedle gólja szabályos volt. Látta, és megadta a találatot. Vitának pedig nem volt helye, mindig mindenki elfogadta az ítéletét.

Ezer meg ezer sztorit lehetne róla még mesélni, ami nem csoda. UEFA-kupa-, Bajnokok Ligája-, világbajnoki döntőt vezetett, négyszer választották meg a világ legjobb játékvezetőjének. 

Ki tudja, lehet, ha az a kis emődi focista tizenévesen nem szenved térdsérülést, soha nem ismerjük meg Puhl Sándor nevét. De megsérült, így búcsút inthetett futballista-álmainak. Nem köszönt el viszont a futballpályától, és tizenöt évesen már az Ónod–Varbó megyei rangadót vezette. Tizennégy év múlva NB I-es mérkőzésen, egy Vasas–Csepel összecsapáson is bemutatkozott, újabb tíz évvel később pedig, pályafutása csúcsaként, a Brazília–Olaszország világbajnoki döntőn vezényelhetett.

Igazi sztár volt, aki miatt rengetegen szerettek volna játékvezetők lenni, sőt – ebben a szakmában ez nem általános – még reklámszerződést is kaphatott. A véleményét akkor is mindenki elfogadta, amikor televíziós szakkomentátornak állt, pedig az ő véleményükkel szinte soha nem ért egyet senki.

Olyan sztár volt, aki megdolgozott a sztárságért.

Persze, nem volt nehéz dolga, mert zseni volt. 

A futball-játékvezetés zsenije.

Fehér György