Nincs közös nevező a Földközi-tengeren

Libanon és Izrael kedden újrakezdte a közvetett tárgyalásokat az országokat a tengeren elválasztó demarkációs vonalról – számolt be a libanoni hírügynökség. 

Az egyeztetések helyi idő szerint 10 órakor kezdődtek a libanoni-izraeli határnál található Rász an-Nakúrában az ENSZ égisze alatt és az Egyesült Államok közvetítésével. A felek öt órán át tanácskoztak titokban, zárt ajtók mögött. A libanoni hírügynökség tájékoztatása szerint a tárgyaláson a libanoni fél ragaszkodott jogaihoz a Földközi-tengeren.

A megbeszélések ott folytatódtak, ahol korábban abbamaradtak. A felek között továbbra sincs egyetértés, mert egyikük sem fogadja el a másik javaslatát.
„Meglátjuk, hogy mit ajánl a közvetítő a közös nevező kialakítása érdekében” -nyilatkozta egy, a nevét elhallgató forrás.  

Michel Aun libanoni államfő hétfőn megerősítette a tengeri határok korrekciójának szükségességét. Libanon április elején jelentette be, hogy az Izraellel fennálló tengeri határvitájában 1430 négyzetkilométerrel megtoldotta korábbi 860 négyzetkilométeres területi igényét. Az új igények érintik az izraeli Karish földgázmezőt.

Izraelnek és Libanonnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak a mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre, mint saját, kizárólagos gazdasági övezetre. Mindketten új földgázmezők feltárását és fejlesztését remélik a Földközi-tengeren az elmúlt évek felfedezései nyomán.

Az Egyesült Államok közvetítő tevékenysége révén tavaly októberben sikerült közös asztalhoz ültetni a feleket, de novemberben zátonyra futottak a tárgyalások. Az áprilisi, libanoni bejelentés nyomán tovább fokozódott a feszültség a két szomszédos ország között.

A súlyos gazdasági válságban lévő Libanon különösen érdekelt a tengeri energiaforrások fejlesztésében. Bejrút abban bízik, hogy a területi vizei alatt található kőolaj- és földgázkincs feltárása segíti majd egyre mélyülő súlyos gazdasági válságának leküzdését, valamint a hatalmas, a GDP 170 százalékát kitevő államadósságának visszafizetését.

MTI / PH