Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Közeleg a hitelmoratórium vége

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

A bankok folyamatos puhatolóznak, hogy milyen a hiteladós ügyfeleik fizetőképessége.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a jogosult lakossági hitelállomány hozzávetőleg 57 százalékát érintette a törlesztési és kamatfizetési kötelezettség elhalasztásának lehetősége. Vészesen közeleg a hitelfizetési moratórium lejártának 2021. június 30-i határideje, és megsokasodtak a terhek várható növekedésére figyelmeztető szakértői vélemények is.

A bankok folyamatos puhatolóznak, hogy milyen a hiteladós ügyfeleik fizetőképessége. Eddig nem sok sikerrel. A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint június 30. után az érintett lakossági hiteleknek akár 15-20 százaléka is problémássá válhat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint viszont a 10 százalék járhat közelebb a valósághoz. Akármelyikük jóslata is jön be, a helyzet riasztó. 

 

Adósságfék

A GKI Zrt. ezerfős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett háztartások jövedelmének 37 százalékát teszik ki a moratórium révén felfüggesztett fizetési kötelezettségek. Azonban azoknál a családoknál, ahol a havi jövedelem még a 150 ezer forintot sem éri el, ami a legszegényebb magyarországi régiókban nem ritkaság, a hitelmoratórium után a törlesztőrészlet a jövedelmük 72 százalékát is felemésztheti. Magyarországon még számos olyan háztartás van, amelyik „faltól falig”, sőt gyakran azon is túl hajlandó eladósodni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a GKI Zrt.-nek arra a kérdésére, hogy a hiteladósok miképpen képzelik el az életüket a következő évben, 44 százalékuk úgy válaszolt, hogy gazdasági helyzetének romlására számít, s csak 19 százalékuk bízik érdemi javulásban.

Az MNB a GKI Zrt. közvélemény-kutatási eredményénél optimistább véleményét arra alapozza, hogy 2015 óta létezik az úgynevezett adósságfék intézménye, amely maximálja a havi törlesztőrészlet nagyságát, amely 400 ezer forintos jövedelem esetén nem lehet több, mint ennek az 50 százaléka, míg efelett 60 százalék a plafon. Azonban a járvány következtében nagy azoknak a száma, akiknek csökkent a jövedelmük. Emellett az elmúlt esztendőben csökkentek az ingatlanárak, ezért a felvett kölcsönök fedezete leértékelődött. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi körülmények között van-e lehetőség pótfedezet bevonására. Különösen azok kerültek veszélyes helyzetbe, akik azért folyamodtak még a járvány előtti időkben a hitelfelvételhez, mert semmiféle megtakarításuk, vagyonuk nem volt.  Számosan úgy vélik, hogy a 2020. március 18. óta létező moratórium meghosszabbítása már csak amiatt sem lenne észszerű, mert az az ügyfelek fizetési fegyelmének fellazulását eredményezhetné. 

Ennek ellenére a nehéz helyzetre való tekintettel felmerült annak a lehetősége, hogy az egyértelműen fizetésképtelenek számára a moratórium lejártát követően valamilyen átmeneti lehetőséget kínálnak fel, de erről még nem született döntés.

 

Halmozódik a kamat

Amikor a hitelmoratóriumot a kormány tavaly márciusban meghirdette, fontos csáberőt jelenthetett az ügyfelek számára az az ígéret, hogy a fizetési kötelezettség szüneteltetése alatt a havi törlesztőrészlet nem emelkedhet. S ez valóban így is van. Ám a nem fizetés időszaka alatt a pénzintézetek az esedékes kamatot kiszámították, csak nem szedték be. Tévedés azt gondolni, hogy a moratóriumhoz egyfajta tartozáselengedés is párosul. Erről szó sincs. Sőt számítások szerint a már említett felhalmozott kamat, valamint a meghosszabbodott futamidő miatt tovább fizetendő kamat összege nem csekély. A szakemberek kalkulációja szerint ha még 20 millió forintnyi törlesztés van hátra, és a hitel kamata 4,5 százalékos, akkor a szüneteltetés 15 hónapja alatt 1,1 millió forintnyi kamat halmozódott fel. Majd ezt követően, a meghosszabbodott futamidő miatt, még további félmillió forintos plusz kamatköltség terheli az ügyfelet. Így a drágulás mértéke elérheti az 1,6 millió forintot is. 

A többletteher kiszámításánál azt is figyelembe kell venni, hogy a hiteltörlesztés melyik fázisában vette igénybe a hiteladós a moratóriumot. Ugyanis a nemzetközi gyakorlat szerint a futamidő elején a törlesztőrészlet főleg a kamatot tartalmazza, és ezáltal csak kisebb részben csökkentik a befizetések a fennálló tartozást. S minél régebben indult el a hitel törlesztése, ez az arány fokozatosan megfordul. A hitelmoratóriumtól függetlenül ez jelenti a garanciát arra, hogy az ügyfélnek mindig azonos nagyságú legyen a törlesztőrészlete. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy bár a bankoknak módjuk lett volna arra, hogy ha időközben a hitelkamatok emelkednek, akkor ennek terhét a moratóriumosokra is áthárítsák, ez azonban azért nem történt meg, mert ebben az időszakban a hitelkamatok változatlanok maradtak.  

A hiteladósok egy részére ugyanakkor továbbra is az a jellemző, hogy nem azt mérlegelik, hogy a futamidő végéig a felvett hitelnél mennyivel többet kell majd végül is kifizetniük, hanem csak az számít, hogy mekkora a család havi jövedelméhez képest az aktuális törlesztőrészlet. Érdemes megérdeklődni a banktól, hogy mennyit kell fizetni.

 

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink