Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Járványhelyzet: a statisztika bármire képes

Pesti Hírlap

Létrehozva:

2 km hosszan sorakoznak a koronavírus járvány áldozatainak emlékére elhelyezett kövek a Margitszigeten, melyet az Újvilág Néppárt helyezett el hogy legyen hol megemlékeznünk az elhunytakról. 2021. 04. 02. Fotó: Merész Márton

Laptestvérünk, a 168 Óra friss számát ajánljuk.

Magyarország egy tartható pozícióban van, inkább a jobban teljesítő országok közé tartozik” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban a halálozási statisztikáról április 23-án. Azon a héten több mint 1400 honfitársunk halt meg a vírus következtében, a járvány kezdete óta pedig több mint huszonhatezer – olvasható a 168 Óra „A statisztika hazudik, ha nem értjük” című írásában.

A kormány több ízben hangsúlyozta, hogy nem a közvetlenül lejelentett Covid-halálozási számokat érdemes nézni az összehasonlításhoz, hanem az úgynevezett többlethalálozási adatokat. Tehát azt, hogy egy korábbi évhez képest mennyivel nőtt az adott évben a halálesetek száma.

Mindkét adat igaz, és a statisztika bármire képes.

Nem biztos, hogy a többlethalálozás mindig magasabb, mint a Covid-statisztika, hiszen a járványnak van pozitív hatása is, bizonyos halálesetek ritkábban fordulnak elő. Ilyen lehet például a közlekedési baleset.

Nem mindegy az sem, hogy milyen bázishoz képest emelkedik meg a mutató, vagyis mihez mérjük a járvány áldozatainak számát. Ha az adott államban általában magas a halandóság, ott ugyanazon Covid-halálozási szám sokkal rosszabb arányokat jelent, mint egy olyan államban, ahol kevesebb halálozás történik.

Ennek alapján a relatív többlethalálozási mutatóknál hazánk valószínűleg a közelébe sem fog jutni az igazán rossz adatoknak. Mivel eleve sok magyar hal meg évente, így a Covid-os halottaink egyszerűen nem látszódnak annyira a statisztikában, mint ott, ahol kevesebben halnak meg más okokból.

Magyarországon 129 ezer ember halt meg 2019-ben, a nagyjából hasonló lélekszámú Svédországban 88 ezer.

Magyarországon 2020-ban a többlethalálozás 2019-hez képest 10,2 százalék volt. Svédországban pedig 12,1 százalék. Utóbbi adatok részben azért ilyen magasak, mert kevesebb halotthoz adódott hozzá a járvány áldozatainak száma.
Ez azt jelenti, hogy hasonló Covid-halálozás mellett a többlethalálozásban hazánk számai mindig jobban fognak kinézni, mint azon államok adatai, ahol alacsonyabb a halandóság.

Magyarországot 2020-ban, az év legvégétől eltekintve, mindezzel együtt sem sújtotta igazán a járvány. A brit variáns megjelenésével azonban megváltozott a helyzet, az aktuális járványügyi helyzetünk még a többlethalálozási mutató szerint is a rosszabbak között van, és vélhetően ez csak tovább fog romlani.

Azt ugyanis tudjuk, hogy március-áprilisban a Covid-halálozási adatok sokkal rosszabbak voltak és még mindig rosszabbak is, mint tavaly ősszel, ami azt jelenti, hogy ezekben a hetekben a többlethalálozás is meg fog ugrani.
Ezzel együtt azok az államok, amelyek az év elején rosszabb teljesítményt mutattak, javuló trendre váltottak, vagyis várható, hogy a pozíciónk romlani fog.

Összességében tehát az is igaz, hogy a legrosszabb adat a magyar – ez a hivatalos Covid-halálozások száma –, és az is igaz, hogy a legfrissebb adatelemzések szerint mutatóink a középmezőnyben vannak – legalábbis, ami a február végéig látható többlethalálozást illeti.

Egy-egy időszakot kiválasztva azonban könnyűszerrel lehet rosszabb és jobb adatokat is előállítani.

 

(A teljes cikk a 168 Óra aktuális, április 29-én megjelent számában olvasható.)

Legnépszerűbb cikkeink