Kiemelt hírek
Ellentmondásos a magyar szélerőmű-szabályozás
A magyar kormány inkább az atomenergiát támogatja.
Kevés ellentmondásosabb területe van a magyar energiagazdálkodásnak, mint az, hogy hazánkban a szélerőművek építését betiltották, ugyanakkor a meglévők kihasználtsága a nálunk sokkal szelesebb Németországénál is kedvezőbb, az uniós átlagnál is magasabb. A magyar kormány azonban mégis az atomenergiát támogatja.
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen következményeivel nap mint nap találkozhatunk. Korántsem lehet véletlen, hogy az ENSZ magyarországi hivatalos tanácsadó szerveként is működő Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület napokban megtartott első tudományos klímakonferenciájának a hazánkban működő, jelenleg építési tilalom alatt álló szélerőművek sorsa volt a témája. Azoké a létesítményeké, amelyeknek a kapacitása Munkácsy Béla, az ELTE energiaföldrajzi kutatójának számításai szerint jelenleg 325 megawatt, ami a magyarországi kapacitásoknak mintegy 2 százaléka. (Az összes megújuló erőforrást mintegy 12 százalékosra becsülik.)
Jó kihasználtság
Kétségtelen tény, hogy a szélerőművek teljesítménye bár kis mértékben, de ingadozó, vannak szelesebb és szélcsendesebb esztendők is. Viszont a szél- és naperőműparkok jól ki tudnák egymás egészíteni. Termelési adataikat összevetve megállapítható, hogy magyarországi körülmények között együtt tudnának működni. A napenergia-termelés a szélenergiának másfélszeresére tehető, ezért már ma is célszerű volna, ha az utóbbit erőteljesen fejlesztenék – vélik a szakértők. Közismert, hogy a nyári hónapokban a napelemek termelése a kedvezőbb, a téli időszakban pedig a szélkerekek viszik a megújuló erőforrások között a prímet. Hasonló a két erőforrás közötti szerepmegosztás a nappalok, illetve az éjszakák tekintetében is.
Munkácsy Béla a konferencián ismertette azt a sokak számára újszerűnek ható adatot is, hogy a magyarországi szélerőművek kihasználtsága meglepően jó. Nálunk a szélerőművek kihasználtsága 2011 és 2018 között 23,3 százalékos volt, míg az Európai Unióban 22,1 százalékos, Németországban csak 19,2 százalékos. A különbség oka pedig abban keresendő, hogy Magyarországon a meglévő kevés szélerőművet a lehető legjobb helyekre, a kimért szélcsatornákba telepítették, s viszonylag későn, akkor, amikor Nyugat-Európában már megvoltak a kellő technológiai tapasztalatok. Így a hazai szélerőműpark korszerűbb, mint az Európai Unió régebbi tagállamaiban, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy érdemleges új kapacitás lassan egy évtizede nem lépett be a rendszerbe, sőt öt esztendeje már tiltják a szélkerekek felállítását.
Goromba szabályozás
A magyarországi szabályozás gyakorlatilag betarthatatlan. Az utóbbi évek nemzetközi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a 200 méteres magasságban elhelyezett szélkerékkel lehet a leggazdaságosabban az energiát a levegő mozgásából kinyerni, vagyis az ekkora, vagy az ezt megközelítő nagyságú oszlopokat érdemes csak felállítani. Nálunk viszont csak 100 méterre adnának engedélyt. De még ennél is gorombább az a szabályozás, hogy a lakott területektől legalább 12 kilométeres védőtávolságot írnak elő. Ez a szigor az egész világon egyedülállónak mondható. Ha csak 1 kilométeres távolságot tartalmazna a jogszabály, akkor is mindössze az ország 6-8 százaléka maradhatna meg telepítési területként, ami mintegy 55-75 ezer megawattnyi szélturbina kapacitás telepítését tenné lehetővé. De ez természetesen csak egy olyan optimális cél, amely reálisan nem teljesíthető, 20-23 ezer megawattot azonban el lehetne érni.
Magyarországon az első, villamosenergia-termelésre is alkalmas, nagyobb teljesítményű szélturbina az ezredfordulón jött létre – az ilyen erőművek most a hazai villamosenergia-fogyasztás 1,3-1,5 százalékát fedezik, azóta épültek ilyenek másutt is, amíg be nem fagyasztották ezeket.
Párban célszerű
Ha a napelemes és a szélerőműrendszerek párba állításában gondolkodunk, akkor az Energiaklub adatai szerint a napenergia elemek telepítésének az ára a 2010 és 2019 közötti időszakban rendkivül jelentős mértékben, 82 százalékkal, a szárazföldi szélerőműveké pedig 40 százalékkal csökkent. A termelési költségek a napenergiánál 13, a szélerőműveknél pedig 9 százalékkal voltak alacsonyabbak.
Felsmann Balázs, aki egykor az Orbán-kormány Paks bővítésért felelős államtitkára volt, mára már a megújuló energiatermelés hívévé szegődött. A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának munkatársaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a napenergia-termelés növelését csak a szélenergiával párban célszerű végrehajtani.
Megduplázódhat 2030-ig az Európai Unióban telepített szélerőmű-kapacitás nagysága, de a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez ennél is gyorsabb növekedésre lenne szükség.
A következő évtizedben csak három ország nem tervez új turbinákat telepíteni, köztük van Magyarország is – a Wind Europe jelentése szerint. A tavalyi év első félévében Európában rekordnak számító 14,3 milliárd eurót sikerült az iparágnak bevonnia új szélerőműparkok finanszírozására. A magyar kormány azonban az atomenergiát támogatja.
Bonta Miklós