Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

A svédek kitartanak, ha sokan halnak is bele

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség | Henrik Montgomery

Testvérlapunk, a 168 Óra friss számát ajánljuk.

A statisztikák szerint Svédország elveszítette a harcot a COVID ellen, eddig több mint 13 ezer halottuk mellé 2,8 százalékos gazdasági visszaesést tudnak elkönyvelni 2020-ra. Előbbi a többi skandináv állam és Finnország mellett rendkívül magas szám, az utóbbi pedig szintén a környező országokhoz viszonyítva nem számít különösebben jónak – olvasható F. Szabó Emese a 168 Órában megjelent „Svédfogó” című írásában.

Egy évvel ezelőtt két út állt az országok előtt: bezárni mindent, hogy minél kevesebb ember fertőződjön meg, vagy hagyni, hogy szép lassan átfolyjon a lakosságon a fertőzés.

A svéd közegészségügyi hivatal vezetője, Anders Tegnell az utóbbi mellett döntött. Számára nem volt ismeretlen ez a világ, ő maga afrikai halálos vírusok kutatásán edződött, elődje, Johan Giesecke pedig az európai járványmegelőzési hivatal kutatási igazgatója. Szerintük értelmetlen a lezárás, a mai társadalomban egyszerűen nem működik az elszigetelés, mint módszer. 

Svédország állami szinten egyedüliként választotta a le nem zárás stratégiáját. A járványügyi intézkedéseket közegészségügyi kérdésként kezelte az ország, azaz a kormányzat nem avatkozott bele az ügyekbe sem lezárásokkal, sem korlátozásokkal – egyedül a tömegrendezvényeket kellett lefújni.

„Ellenpélda Dánia, Norvégia és Finnország. Az egyedül döntő szaktekintélyek helyett teamek hozták meg a döntéseket. Norvégiában minden felelősséget felvállalva a kormány döntött, ezzel szemben Svédországban Tegnell egyedül maradt”  – írta a dán Videnskab.dk portál.

Svédországon végül végigsöpört a járvány, a többi skandináv ország és Finnország pedig sokkal kevesebb halottal és beteggel megúszta.

Nem mindenki értett egyet Tegnell-lel és a nyitott járványkezelés stratégiájával Svédországban. Köztük volt Fredrik Elgh, az Umea Egyetem oktatója és kutatója, Tegnell korábbi főnöke. A kritikusokat csak „a 22-ek” néven emlegetik, és a sajtó, valamint a közvélemény is egyfajta utálatcunamit zúdított rájuk 2020 tavaszán. Hazaárulónak, idiótának titulálták őket.

„Nagyon nehéz volt erről beszélni a svéd kollégákkal” – mondta a lapnak egy dániai magyar.  – „Egyszerűen nem lehetett higgadtan elemezni a helyzetet, minden kritikát támadásnak vettek.”

Asa Linderborg történész és újságíró szerint az, hogy nem lehetett nyílt kritikát megfogalmazni a svéd járványkezeléssel kapcsolatban, egyfajta nemzeti egységtudatra vezethető vissza: „mintha az életünk múlna azon, hogy egyet kell értenünk”.

A járványgörbe szerint a svéd stratégia kétszer is megbicsaklott. Először 2020 tavaszán, amikor az idősotthonokon söpört végig a vírus. Másodszor januárban, a brit mutáns megjelenésekor. „A kinti magyarok most már nagyjából azt gondolják, hogy ezt elbaltázták a svédek” – mondta a lapnak egy Svédországban élő magyar. 

A svédek esetében viszont kicsit más a helyzet. Bár legtöbbjük elfogadhatatlannak tartja az idősek halálát, a közvélemény mégis úgy gondolja, ki kell tartani a svéd stratégia mellett, akkor is, ha ez a döntés következményekkel jár.

 

(A teljes írás a 168 Óra e heti, április 8-án megjelent számában olvasható.)

Legnépszerűbb cikkeink