Nő a magyar átlagkereset, de a statisztika sántít

Az állami alkalmazottak béremelése húzza fel a számokat.

A januári bérstatisztikából kitűnik, hogy az állami alkalmazottak jövedelmének emelése húzta fel az országos havi bruttó átlagkeresetet 411 ezer, illetve a nettót 273 300 forintra – a KSH adatai szerint. 

Kissé meglepő, hogy amikor több helyen egyre jobban erősödik a tiltakozás az elmaradt béremelések miatt, akkor a statisztikusok számításai szerint januárban átlagosan 9,5 százalékkal magasabbak voltak az átlagbérek, mint egy esztendeje. Ez vonatkozik mind a 411 ezer forintos bruttó átlagkeresetre, mind a 273 300 forintos nettóra. Az ilyen mértékű növekedés azért is elgondolkodtató, mert tavaly a GDP 5,1 százalékkal csökkent, vagyis a koronavírus járvány okozta sokk nem volt semmiféle hatással a béremelési törekvésekre, legfeljebb annyi történt, hogy ezúttal nem kétszámjegyű százalékkal növekedtek a bérek. (Ráadásul mindez úgy történt, hogy idén januárban a minimálbéresek fizetése még nem növekedett, pedig ők teszik ki a 10 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek alkalmazottainak a felét, mindent összevetve úgy negyedmilliónyian lehetnek.) 

Torz statisztika

Ha felületesen szemléljük a keresetnövekedési adatokat, akkor könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy az Európában az egyik legalacsonyabb mértékű bértámogatásunk nem is olyan alacsony. A valóság azonban az, hogy a bértámogatás mértékén valóban szükséges lenne emelni, ám ha közelebbről megvizsgáljuk a bérstatisztikai adatok gyűjtésének módszereit, akkor megbizonyosodhatunk róla, hogy nem fedik le teljes körűen a dolgozók havi bérét. Ugyanis csak annak a keresete számít bele a számbavételbe, akik 5 fősnél nagyobb, vagy állami, önkormányzati cégek alkalmazottaiként dolgoznak teljes munkaidőben. Ez eleve eltorzítja a bérstatisztikát, hiszen éppen a legalacsonyabb jövedelműeket nem veszik számításba, márpedig több százezer emberről van szó! De azok sem kerültek bele a képbe, akiknek azért csökkent a gazdasági válság hatására a bérük, mert rákényszerültek arra, hogy csak részmunkaidőben dolgozzanak, s ők sincsenek kevesen. 

Átlag itt, átlag ott

Az állami alkalmazottak béremelése pedig azért mutatja a legszebbik oldalát, mert jelentős mértékben növekedett az orvosok jövedelme, és ha jóval kisebb mértékben is, de rendezték a bírók, ügyészek és a bölcsődei dolgozók fizetését is. Ezeknél a foglalkozásoknál a dolgozók átlagosan 13,3 százalékos béremelést könyvelhettek el. A vállalkozásoknál viszont, ahol az állami szféra számára meg is termelik a GDP-t, egy esztendő alatt csak 8,5 százalékkal nőttek az átlagbérek, természetesen csak a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak esetében. (Róluk nem készülnek statisztikai kimutatások.) Bár kétséges, hogy ebben az időszakban mindössze 2,7 százalékos volt Magyarországon az infláció, de ha – feltéve, de meg nem engedve –, ezt az értéket elfogadjuk, akkor a reálkeresetek egy esztendő alatt 6,6 százalékkal növekedtek, ami tekintélyesnek mondható az 5,1 százalékos gazdasági visszaesés mellett. Igazi művészet recesszióban bért emelni! Valójában az történt, hogy a részmunkaidősök keresetcsökkenéséből sikerült kigazdálkodni a „törzsgárda” béremelését. Vagyis az elszegényedők tudtukon kívül hozzájárultak a szerencsésebbek életszínvonalának emeléséhez.

Az már korántsem mondható újdonságnak, hogy az átlagkereset a pénzügyi és biztosítási területen dolgozóknál növekedett legnagyobb mértékben, itt lett a legmagasabb: 714 900 forintos, ami azért is figyelemre méltó, mert a hitelfizetési moratórium minden terhét a bankoknak kell elviselniük, sőt a többségük osztalékot sem fizet a tulajdonosoknak az elmúlt esztendő után. Aligha meglepő, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kategóriában dolgozók (illetve most alig-alig dolgozók) átlagkeresete volt a legalacsonyabb, 247 500 forint. Itt legalább reálisan árazták be a piac értékítéletét. Önhibájukon kívül az itt dolgozók tették hozzá a legkevesebbet az ország gyarapodásához.

Sántítani látszik

Szembetűnő az is, hogy minden igyekezet ellenére továbbra is jelentős a jövedelemkülönbség a két nem között. A teljes munkaidőben dolgozó férfiak bruttó átlagkeresete 447 200 forint volt, szemben a nők 375 500 forintjával, viszont újdonság, hogy az „olló”, ha csak lassan is, de folyamatosan záródik, a férfiak bére ugyanis egy év alatt 9,2, a nőké pedig 10,2 százalékkal növekedett.

Ugyanakkor rejtély, hogy mi lett a béremelések sorsa. Az esztendő első hónapjában ugyanis a kiskereskedelmi forgalom nemhogy nem növekedett, hanem ellenkezőleg, évesítve 1,8 százalékkal csökkent. Ennek két oka lehet: vagy az emberek nem látják stabilnak a jövedelempozícióikat, s inkább megtakarítanak, vagy a bérstatisztikák sántítanak. A makrogazdasági elemzők az utóbbit valószínűsítik.

Ha igazak az előrejelzések, akkor a 2021-es év a biztató kezdet ellenére nem ígérkezik valami fényesnek, az év végére átlagosan alig 4,5-5,0 százalékos béremelés látszik valószínűnek, ezzel szemben a gazdaság jelentős, a tavalyi elmaradást helyreállító növekedésére számít a kormány.

Bonta Miklós