Illatozó névjegyünk: a parfüm

Közeleg a húsvét, a legillatosabb ünnepünk: a magyar az egyetlen nemzet, amely a húsvétot kölni- vagy parfümlocsolással ünnepli.

Idén április 5-én ünnepeljük a húsvéthétfőt, amikor a lányok a piros tojásért cserébe illatos köszöntést kapnak. De mi is a parfüm? És hogyan vált Magyarország a kezdet kezdetén parfüm-nagyhatalommá? Ennek jártunk utána.

A királynévíz vagy magyar víz, a L’eau de Hongrie volt a világ egyik első alkohol alapú parfümje, amely egyben orvosságként is szolgált. A legenda szerint a magyar vizet Piast Erzsébet, lengyel királynőből lett magyar királyné parancsára készítették el a XIV. században. A szent életű Piast Erzsébet, Károly Róbert felesége, a klarissza apácarend bőkezű támogatója volt. A kérésére megalkotott királynévíz eredetileg nem illatszernek készült, hanem fejfájás elleni orvosságként használták, külsőleg, borogatásként alkalmazva. A legelső parfümöt alkoholba áztatott rozmaringból és kakukkfűből készítették, később már levendula, menta, zsálya, majoránna, narancsolaj és citrom is került bele. A királynévíz évszázadokon át az egyik legnépszerűbb parfüm volt, a kölnivíz XVIII. századi megjelenéséig keresett elixírnek számított. A magyar királynévíz a Csipkerózsika című Grimm mesében is feltűnik: ezzel próbálták felébreszteni az álomba szenderült királylányt. 

A füstön keresztül

A kölnivíz máig is a világ egyik legismertebb illata, a 4711 Eau de Cologne a világ legrégebbi márkája, amelyért Goethe, és Napóleon, Katalin cárnő valamint Szepes Mária írónő is rajongott. Napóleon ráadásul nemcsak illatosításra használta, hanem cukorra csöpögtetve el is fogyasztotta a kölnivizet. A kölnivíz sikertörténete egy müncheni kereskedő, Wilhelm Mülhens Kölnbe költözésével kezdődött, aki egy karthauzi szerzetestől kapott nászajándékba a kölnivízből, az Aqua Mirabilisből, 1792-ben. A kölnit Mülhens dobta a piacra, első kölnivíznek elnevezve találmányát. A kereskedő családi háza a Klöckergasse 4711. szám alatt állt, a házszámot később márkanévként kezdték el használni. A remek kereskedő azt terjesztette el a kölniről, hogy testi és lelki gyógyír, titkos összetevőkkel. A receptúra máig is védett, a 4711 pedig a mai napig az egyik legkeresettebb illatszer. 

A parfüm szó a per fumum latin kifejezésből származik, ami azt jelenti: a füstön keresztül. A legelső olaj- és füstölő alapú parfümöket az ókori egyiptomiak készítették, később Perzsiában és Indiában is széles körben elterjedt a különböző parfümolajok gyártása. Később ez a tudás Európába az európai országokba költözött, és innen már csak egy ugrás volt a magyar királynévíz feltalálása.  A világ leghíresebb parfümjének a megalkotója, Coco Chanel szerint „annak a nőnek, aki nem visel parfümöt, nincs jövője”. Mégis számtalan nőnek és férfinak jelent komoly problémát, hogy rátaláljon az úgynevezett szignatúra illatára, vagyis a csakis rá jellemző illat-összeállításra.  

A parfümöket töménység alapján is szokás osztályozni.  A parfüm a legintenzívebb és legdrágább alkohol alapú, akár 40 százalék parfümolaj tartalmú parfümoldat. Az Eau De Parfum az egyik leggyakoribb és legnépszerűbb parfüm-koncentráció, leginkább 20 százalékos parfümolaj tartalommal. A leggyakoribb mégis az Eau De Toilette, mely összesen 10 százalék illatanyagot tartalmaz, emiatt a legkönnyedebb és legmegfizethetőbb parfümfajta.

Fej, szív, alap

Hová érdemes fújnunk, hogy tartós, de diszkrét illatunk legyen? A már megidézett Coco Chanel szerint a nőknek oda kellene permetezni a parfümöt, ahová a csókokat várják. Az általánosan javasolt hely a testnek az a része, ahol az úgynevezett lüktetőhelyek találhatók, ilyen a nyak, a könyökhajlat, a dekoltázs és a haj. Ruházatra fújni viszont A parfümöt a közhiedelemmel ellentétben nem ajánlott ruházatra fújni: foltokat hagyhat, ráadásul más illata lesz, mint a bőrre permetezve. 

A parfümök illatösszetevői három részre oszthatók: fej, szív és alap. A fej, szív és alap tökéletes egységet kell, hogy alkosson egymással, fontos, hogy az illatok keveredjenek és kölcsönösen kiegészítsék egymást.  A bőrre kerülve elsőként a parfüm fejjegy része kezd illatozni, amely körülbelül fél órán érezhető.  A következő illat, amit érezhetünk, a szívillat, vagy a középtónus. Ez adja a parfüm karakterét, és többnyire virágos vagy gyümölcsös összetevőkből áll.  A harmadik, legkésőbb jelentkező illat az alapként ismert, ez a legtovább érezhető, a legkevésbé illékony: még akkor is tart, amikor a fej- és szívillatok már elillantak.  

Magyarországon a második világháború előtt virágzott a parfümipar. A legismertebb magyar drogéria az 1889-ben alapított Molnár és Moser Laboratóriuma volt a belvárosi Magyar utcában. Az üzem, ahol a kor népszerű illatszereit előállították, már több mint hatvan évvel ezelőtt megszűnt, ám fénykorában csodájára jártak a budapestiek. A romantikus stílusú, felújított lakóház ma is a Károlyi-kert környékének egyik legszebb épülete. 

Az utóbbi tíz évben több magyar parfümőr nevét és illatait is megismerhette a nagyközönség. A legismertebb közülük Zólyomi Zsolt, és a Franciaországban példátlan karriert befutó Minya Viktória, aki Eau de Hongrie néven alkotta meg a saját magyar illatát.

Skultéti Judit