Kiemelt hírek
Aratnak a videódokik
A vakcinagyártók extraprofitja mellett hatalmas bevételi többletet tudnak realizálni a telemedicina szereplői is.
Amikor a világjárvány veszteseiről beszélünk, és elszörnyülködünk azon, hogy mindez milyen kihívások elé állítja az egészségügyi ellátórendszereket, gyakran megfeledkezünk arról, hogy a szűkösségből gazdasági hasznot is lehet húzni, mégpedig a tisztesség határain belül.
Míg a Covid-19 számos tevékenységet viszonylag zökkenőmentesen terelt át az online térbe, a telemedicina és azon belül is a videós orvosi konzultáció használata kezdetben sokakat még tartózkodásra késztetett – tudtuk meg Laczka Sándortól. A Deloitte Magyarország TMT (Technology, Medicina & Telecommunications) iparági csoportjának igazgatója elmondta, hogy a páciensek idegenkedése rövid idő alatt megváltozott. Ma már nemcsak az orvosok, de a betegek is felkészültek arra, hogy hosszútávon alkalmazzák, igénybe vegyék ezt a konzultációs formát.
Nagy növekedés
A Deloitte előrejelzése szerint 2021-ben öt százalékkal nőhet világszerte a virtuális videós rendelések száma, szemben a 2019-ben mért egy százalékos bővüléssel. Ez nem tűnik soknak, de jelenleg – az OECD (Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) – felmérése szerint a világ 36 országában összesen 8,5 milliárd orvosi konzultáció zajlott le így, mintegy 500 milliárd dollár értékben, ennek az 5 százaléka pedig több mint 400 millió rendelést jelent, 25 milliárd dollár értékben. Az emelkedés egyértelműen a világjárványnak tudható be: 2020-ban már az amerikai orvosi vizsgálatok 43,5 százaléka zajlott le videón, telefonon, e-mailben vagy chaten. A pandémia előtt ez a szám csupán 0,1 százalékos volt. A telemedicinával a betegek nem csupán az utazási költségeket takarítják meg, de nagyobb biztonságban is vannak.
A távkonzultáció növekedésben nem csupán a betegek kényszer hatására megváltozott hozzáállása játszik szerepet, hanem az is, hogy számos ország megváltoztatta a tevékenység jogi szabályozását, ezzel szélesebb tömegek számára nyitva meg az utat a távorvoslás felé. A világjárvány hatására az embereknek el kellett sajátítaniuk az olyan szoftverek használatát is, amelyektől korábban még idegenkedtek. Ma már százmilliók hozzáértően kezelik a videoszoftvereket, az elmúlt öt évben gyorsan csökkent a generációs szakadék a digitális eszközök tulajdonosai között. Míg korábban a 65 éven felüliek harmadának nem volt videóhívásra alkalmas eszköze, addig az Egyesült Államokban tavaly már négyből háromnak volt tabletje vagy okostelefonja.
Nálunk is van
Magyarország is beállt ebbe a sorba, idén megjelent egy kormányrendelet, amely rögzíti a hazai videotechnológián alapuló telemedicina szabályait. Ennek kapcsán Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy bár a videóorvos valószínűleg sosem fogja teljesen átvenni a személyes konzultáció helyét, de sok esetben általános és elfogadott opció lesz. Ez alól pedig hazánk sem kivétel, részben a koronavírus-járvány hatására nálunk is felerősödtek azok a folyamatok, melyek a telemedicinát elfogadott módszernek tartják.
A hazai jogszabálynál az arcképes azonosítást biztosító videotechnológiához szükséges informatikai rendszer kialakítása okozta a legfőbb gondot, amit sikerült megoldani, s most már az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatás Térműködtetője (EESZT) elérhetővé teszi, hogy bármelyik egészségügyi szolgáltató térítésmentesen csatlakozzon hozzá. Ha az azonosításnak akárcsak egy pontja nem egyezik meg az EESZT-vel, a telemedicina-szolgáltatás nem jön létre.
Ugyanolyan?
A Deloitte számításai szerint a valós és virtuális orvosi rendelések világszerte több mint 700 milliárd dollárt tesznek ki 2021-ben, ennek nagy része, több mint 500 milliárd dollár az OECD 36 országában keletkezik majd. A videókat és a virtuális rendelések más technológiáit szolgáltató cégek a megnövekedett kereslet miatt 2021-ben nem elképzelhetetlen, hogy akár 8 milliárd dolláros bevételt is realizálhatnak. Emellett, részben a virtuális orvoslásnak köszönhetően még ennél is több, 33 milliárd dolláros forgalommal számolhatnak az otthoni használatra kialakított, orvos-egészségügyi technológiát szolgáló szenzoroknál és okosóráknál, ahol a két esztendővel ezelőttihez képest idén 20 százalékos forgalomnövekedés is elképzelhető. A sok pozitívum mellett – amerikai tapasztalatok szerint – nem kevesen hangoztatják fenntartásaikat is a videó-orvoslással szemben. A megkérdezettek 66 százaléka szerint fizikai vizsgálatra is szükség van, 56 százalékuk pedig arra panaszkodott, hogy nem kap ugyanolyan minőségű ellátást, mint a személyes találkozók alkalmával.
Az is üzleti kérdés, hogy a biztosítók vagy a kormányzat fizessen-e visszatérítést a virtuális orvosi rendelésért. A világjárvány előtt ugyanis a legtöbb biztosító kevesebbet vagy semmit sem fizetett az ilyen vizsgálatok után, de az amerikai biztosítók egy része már lazított a szabályzatán.
Bonta Miklós