Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Bartók egyszerű, mint a hegyipatak

Létrehozva:

Bartók Béla 1927-ben. Forrás: Wikimedia Commons

Száznegyven évvel ezelőtt született a zeneszerző.

Az UNESCO 1981-es felmérése szerint Bartók a világon legtöbbet játszott zeneszerző. Igazi Hungarikum. Vagy ahogyan a kutató nevezi: hungarikon. A zenész-újságíró szerint ugyanakkor univerzális és tradicionális alkotó. 

“Az eszmék, ideák, az emberek szeretete, a kreativitás, és a mindezeket ötvöző zene voltak a legfontosabbak az életében, a mindennapok rögvalósága, pénz, hatalom, saját egészsége sem foglalkoztatta. De felrázta, megdöbbentette a világot! Őserővel, dübörgő ritmusokkal, tiszta formákkal zenéje démonikus, sohasem közömbös: elragad, felháborít, zaklat, extázisba ejt, katarzist kelt, azaz kiteljesíti a művészetet bennünk” – mondja Bartók Béláról Birinyi József népzenekutató-népzenész.

Bartók hatását a világ zeneművészetére nyilvánvalóan nem ezeken a hasábokon fogjuk megfejteni. Már csak terjedelmi okok miatt sem. Dióhéjban: amellett, hogy a világ egyik legjelentősebb komponistája volt, megteremtette a hazai tudományos igényű zenefolklorisztikát, főleg a szomszéd népek zenehagyományát elemző összehasonlító népzenekutatást is. “Gyűjtött, fonográfhengerre vett magyar, román, szlovák, rutén, ukrán, szerb, bolgár, arab, török, indián népzenét is. Tudományos dolgozatai a népzenekutatás oszlopai. A zenei anyanyelvből, a folklórzenéből merítő, önálló, világra szóló XX. századi magyar zenét, új zenei nyelvet teremtett Európa és a világ számára géniusztársával, barátjával, Kodály Zoltánnal” – sorolja Bartók vitathatatlan érdemeit Birinyi.

A népzenekutató emlékeztetett: Bartók egyik leghíresebb művét, az 1911-ben írott népzenei ihletésű, alig 2,5 perces Allegro Barbarót a zenéjét túl barbárnak tartó kritikákra reagálva, mintegy saját művészete paródiájaként alkotta meg. “Őserőt görgető vihar, a XX. század eleji ritmuszene egyik legizgalmasabb műve, a zongorairodalom forradalma” – jellemzi a darabot Birinyi, aki szerint  az Allegro Barbaro teli találatként tárja elénk Bartók realista világát.

“Bartók igazi villámcsapás volt, agyonvágott egyből” – ezt már Prieger Zsolt zenész-újságíró mondja. Nála is Kocsis Zoltán Allegro Barbaro-lemezével kezdődött minden, amit az édesapja adott a kezébe. Amit hallott, már a legelső pillanatban is ismerős volt az ő belső ritmikájának. “Bartók egyszerű, mint a hegyipatak, mint az evangélium, nem ‘modern’ – inkább univerzális és tradicionális. A legmeghatározóbb mixtúra, amit addig hallottam” – így Prieger, aki felidézte: zenekara, az Anima Sound System legelső lemezének, a napokban újra megjelent Shalomnak a borítójára is Bartók-idézet került.  “A faji tisztátalanság határozottan jótékony hatású” – így szólt a citátum. Prieger számára azóta is az identitásmegőrző keveredést, az egymásra találás boldogságát jelenti Bartók Béla. “A kedvenc fesztiválom is Bartók nevét viselte szülővárosomban, Szombathelyen, így “Bartók” nekem a sok odaérkező karizma és jelenség is valamiképpen: Cage, Kurtág és Eötvös ott élt velünk szombathelyiekkel hetekig” – mondja. Az akkoriban “féliggyermek” Priegert azóta is kíséri ez az élmény. “Úgy vagyok, mint a viccbeli Móricka, csak nekem mindig mindenről Bartók jut az eszembe.”

Legnépszerűbb cikkeink