A védettség sem tart örökké

Laptársunk, a 168 Óra „Évekig velünk maradnak az oltópontok” című írását ajánljuk.

Amint elkezdődtek a tömeges oltások, immár nem a vakcina, hanem a nyájimmunitás elérése lett az új, megváltást ígérő szent cél.

A nyájimmunitás eléréséhez a népesség 60-70 százalékát kell beoltani. A védettség viszont nem tart örökké, vagyis nagyon úgy fest, hogy még évekig oltásokat kell kapnunk.

Soha olyan gyorsan nem fejlesztettek még ki védőoltást, mint a SARS-CoV-2 nevű vírus által okozott COVID–19 betegség ellenit. Ez a gyorsaság azonban azzal jár, hogy a vakcinák néhány tulajdonságát csak menet közben lehet megismerni. Ilyen például a védettségi idő. 

„A jelenleg rendelkezésre álló információkból valószínűsíthető, hogy az új koronavírus elleni oltás legalább 6-8 hónapig ad immunitást” – mondta a lapnak Rusvai Miklós virológus. 

Az viszont már bizonyos, hogy a vakcinák hosszabb időre nyújtanak védelmet, mint az, ha valaki átesik a COVID-fertőzésen.

Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ korábbi tudásmenedzsere azt mondta, a beoltott emberekben 8-10-szer több ellenanyag termelődik, mint a fertőzésen átesettek szervezetében, ezért jó okunk van feltételezni, hogy a védettség is hosszabb távra alakul ki a náluk.

Balkányi szerint az is elképzelhető, hogy más vírusokhoz – például az influenzához – hasonlóan a COVID ellen is rendszeresen újra kell oltani, de az már elnyújtott folyamat lesz, hiszen az emberek különböző időpontokban kapják meg az első oltásaikat. 

A szakember úgy vélte, elképzelhető olyan fokú átoltottság, hogy szinte teljesen megszakadjon a fertőzési lánc. „A vírus visszaszorulásának másik lehetséges forgatókönyve, hogy az evolúciós nyomás alatt az új koronavírus »megszelídül«, vagyis olyan mutációk terjednek el, amelyek nem okoznak súlyos megbetegedést, és nem halálosak” – mondta Balkányi, aki egyébként nagyon aggályosnak tartja, hogy a magyar oltási igazolványba nem írják bele a gyártót, mert így, amikor egy-egy vakcináról kiderül a hatóideje, senki nem fogja tudni, mennyi idővel számoljon a beoltott – szerinte ez így nem tekinthető rendes oltási igazolásnak. 

Rusvai Miklós úgy látja, meg kell azzal barátkozni, hogy nincs homogén átoltottsági állapot, mostantól különböző immunstátuszú emberek lesznek. Az első oltási hullám célja, hogy elérjük a populáció hetvenszázalékos átoltottságát. „A vírus azonban ezután is folyamatosan jelen lesz, pláne, ha azokkal is számolunk, akik eleve be sem oltatják magukat” – mondta a virológus.

Rusvai szerint mindezek miatt az új koronavírus hamarosan pandémiából endémiába fordulhat. Azaz rendszeres és megszokott lesz az előfordulása, de a fertőzöttek száma tíz százalék alatt marad.

„Az influenzához hasonlóan lesznek rizikócsoportok, amelyeket rendszeresen, évente vagy akár félévente újra kell oltani, de az elsőhöz hasonló, kampányszerű oltásra nem kell számítani. Szintén az influenzához hasonlóan, meglehet, hogy rendszeresen »frissíteni« kell a vakcinákat a különböző, akár területi variánsokra” – vélekedett.

PH
(A teljes cikk a 168 Óra legfrissebb, március 25-én megjelenő számában olvasható.)