Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Magasabb lehet az infláció

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

Hónapok óta nem jelent meg Matolcsy György jegybankelnök az online nyilvánosság előtt.

Megúszta a forint, hogy tovább gyengüljön a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi Monetáris Tanács ülését követően. A 2020. júliusában megállapított 0,6 százalékos alapkamatot változatlanul hagyták, de az inflációs kockázatokat a korábbinál jelentősebbnek ítélték meg a jegybankárok. Arról azonban nem ejtettek szót, hogy aggasztja-e őket a történelmi csúcs közelébe került euróárfolyam.

Hónapok óta nem jelent meg Matolcsy György jegybankelnök az online nyilvánosság előtt, még az olyan alkalmakkor sem, amikor a járvány okozta sokk időszakában megszólalására nem csak Magyarországon, de a nemzetközi pénzvilágban is nagyon számítottak. Ezért is kísérte megkülönböztetett figyelem azt a keddi – az elektronikus csatornákon tartott – sajtótájékoztatóját, ahol alelnöktársai kíséretében kijelentette: a nemzeti bank elsődleges célja a pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. S ez korántsem lesz könnyű, hiszen jelenleg már idejétmúlttá vált az a korábbi tapasztalat, hogy válságos időkben csökkennek az árak, vagy jó esetben stabilizálódnak.

 

Inflációs félelmek

Most sem ez a helyzet. A lakosság körében – egyébként jogosan – erősödnek az inflációs félelmek, s az MNB vezetői is kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy már a jövő hónapban sem lesz tartható a fogyasztói árak növekedésének mértékéről szóló jóslatuk. Ennek elsősorban az üzemanyagok világpiaci árának rendületlen emelkedése és az élelmiszerek várható drágulása az oka, de prognosztizálható az is, hogy a jövedéki termékeknél – a dohányáruknál és az alkoholnál – végrehajtott adóemelések is hozzájárulnak ahhoz, hogy megdrágul az élet. Ezért is emelte meg a jegybank most 3,8-3,9 százalékosra a 2021-es inflációs prognózisát. Ez egyébként az Európai Unióban is szokatlanul magas fogyasztói árindex-növekedés. Számos országban alig látható, de legfeljebb 1-2 százalékos pénzromlásra számítanak. 

Ráadásul az MNB-nek van egy saját maga által célul kitűzött inflációs sávja, amelynek felső határa 3 százalék, de ezt a Matolcsy-korszakban időnként még egy százalékkal „megfejelik”, hogy beférjenek a sávba. Mindennek azért van jelentősége, mert ha a forint kilépne a sávból, akkor – éppen a pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása érdekében – a jegybanknak be kellene avatkoznia a magyar fizetőeszköz védelmében. Erre különböző eszközei vannak, s egyik sem mondható olcsónak.

 

Maradt az alapkamat

Az nem okozott meglepetést, hogy a forint alapkamatát az MNB 0,6 százalékon hagyta. Ezzel az a cél, hogy alacsony legyen a hitelek kamata, s ez az elképzelés be is vált. Matolcsy György ugyanis csak átmenetinek tekinti a járvány okozta gazdasági visszaesést, amit úgy kívánnak orvosolni, hogy az olcsó hitelekkel ösztönzik a beruházásokat, amelyek rövidebb-hosszabb idő alatt termelésbe állnak, s gyarapítják a GDP-t. Ez szerencsés esetben így is van, de az új sportlétesítmények építése, a vadászati világkiállítás vagy az idei évre szintén átkerült, budapesti eucharisztikus kongresszus megrendezése aligha tartozik ebbe a sorba. Átmenetileg valóban munkahelyeket teremtenek, és javítják az idei beruházási adatokat, ám a GDP bővüléséhez, a fenntartható gazdasági növekedéshez nemigen járulnak hozzá.

 

Rekordközelben

Bár a jegybanknak nincs olyan kimondott célja, hogy milyen forintárfolyamot tartana megfelelőnek az euróval szemben, hiszen ez nem kívánatos spekulációknak ágyazna meg, a szakértők mégis kíváncsiak voltak, hogy a jegybanki vezetők érzékeltetik-e, hogy a nemzeti fizetőeszköz erősödésében vagy gyengülésében érdekeltek. Ez már csak azért is időszerű lett volna, mert az elmúlt hétvégén erősen megközelítette a forint árfolyama az euróval szembeni 2020. április 1-jei, 369,59-es rekordszintet. Az MNB elnöke és alelnökei azonban csendben maradtak, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy nem aggódnak a nemzeti valuta sorsa miatt. Legalábbis rövid távon nem. Régi hagyomány, hogy az alapkamattal – amely azt jelzi, hogy az MNB mennyit fizet a kereskedelmi bankoknak a nála elhelyezett, kéthetes betétekért – közvetve igyekeznek befolyásolni a forint árfolyamát, mégpedig négy negyedéves időtávra előretekintve. Ha visszatekintünk mondjuk az előző világválság utáni időszakra, 2009-re, akkor azt láthatjuk, hogy a forint értékének megőrzése a többi euróövezeten kívüli devizával összevetve sikertelen volt. Ugyanis a bő évtized alatt a magyar fizetőeszköz több, mint 31 százalékkal értékelődött le, a sorban utána következő román lej éppen feleakkora mértékben, a lengyel zloty 6 százalékkal, a horvát kuna 3 százalékkal, a cseh korona pedig több mint 1 százalékkal erősebb, mint 2009-ben. 

Bár az azóta eltelt időből „csak” 8 éve vezeti Matolcsy György a Monetáris Tanácsot, de a forint rohamos értékvesztése éppen ehhez a korszakhoz köthető. Az elnök ugyan tagadja, de egyértelmű, hogy a gyenge forint híve, ami kedvező az exportőröknek vagy a békeidőben hozzánk látogató turistáknak, de az importárak begyűrűzése folytán már kevésbé jó a magyar családoknak.

 

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink